A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításra került a 2019. évi CX. törvénnyel, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosításra került az egyes foglalkoztatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2019. (IX. 4.) PM rendelettel. Az új eljárásrend aggályos, adatvédelmi, hatósági eljárási és jogalkalmazási problémák vetődnek fel.
A változás lényege, hogy 2020. január 1-től a munkáltatónak kell elbírálni a fokozott expozíciós eseteket, kb ugyanúgy, mint a munkabalesetek vonatkozásában. A hiba csak annyi, hogy a fokozott expozíciós esetek megbetegedések is lehetnek adott esetben (pl. halláskárosodás) irreverzibilis egészségkárosodások, vagy éppen mérgezések (pl. ólom), ily módon teljes mértékben egészségügyi adatnak valamint orvosi titoknak minősülnek az Eüak törvény szerint. Ahhoz pedig a munkáltatónak semmi köze.
Címszavakban a problémák
1. Ellenérdekeltség
A fokozott expozíciós esetek a munkavédelmi törvény rendelkezései, a kockázatértékelésben foglaltak betartása, kémiai biztonsági rendelet, a mérnöki és orvosszakmai szabályok és megelőző intézkedések maradéktalan betartása esetén alapvetően nem fordulhatnának elő. Amennyiben mégis előfordulnak, ott az esetek túlnyomó többségében annak oka valamilyen mulasztás:
- karbantartási munkák elmaradása,
- nem megfelelő technológiák, védőeszközök alkalmazása,
- költségkímélő, költségcsökkentő intézkedések,
- kötelező műszaki felülvizsgálatok elmaradása
- munkavédelmi szabályok ellenőrzésének elmulasztása.
Ez mind a munkáltatói felelősség körébe tartozik, és az okok feltárása után a hibák kiküszöbölése szinte minden esetben anyagi teherrel jár.
A fentiek miatt a munkáltató egyrészt anyagilag ellenérdekelt a hibák feltárásában és kiküszöbölésében, másrészt pedig a Rendelet által megalkotott új eljárásrend alapján saját magát kell “feljelentenie” a munkavédelmi hatóságnál, önként feltárni az alkalmazott technológia hibáit, amelyek egészségkárosodást okoztak, és ez akár hatósági vizsgálatot és büntetést vonhat maga után.
2. Kizárás az eljárásból
A fokozott expozíció új eljárásrendje nem elégíti ki az Ákr. által meghatározott, hatósági eljárásra vonatkozó követelményeket.
Az új szabályozás szerint, amennyiben a fokozott expozíció minősítése továbbra is hatósági eljárásnak minősül, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 22.§ és 23.§ alapján a munkáltató nem vehet részt ebben az eljárásban.
22. § [A kizárás általános szabálya]
Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
23. § [A kizárási okok]
(1) Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti…
3. Kijelölt hatóság
Az 1997. évi XLVII. törvény 15/A § (1) ba) és bb) a vegyi anyagok és a zaj okozta halláskárosodás vonatkozásában a fokozott expozíciós eseteket az orvosnak a munkavédelmi hatósághoz kell bejelenteni.
Azaz az Mvt 64.§ és az Eüak 15/A ellentétesek egymással.
4. Adatvédelem
Az Eüak. korrekten megfogalmazza, hogy milyen célból és ki kezelhet egészségügyi adatokat, és hogy egyáltalán mik azok az egészségügyi adatok.
Ebben a körben a munkáltató egyszerűen nem szerepel, pontosan a munkavállalók és adataik védelme érdekében. Ezért nem adhatjuk át a munkáltatónak a betegkartont, ezért nem tekinthet bele, ezért csak egy „Alkalmas” vagy „Nem alkalmas” vagy korlátozásokkal tűzdelt alkalmassági véleményt kap a munkáltató.
Márpedig ha tetszik, ha nem, egy laborlelet, egy hallásvizsgálati lelet orvosi adat, egészségügyi adat, ily módon orvos nem adhatja azt át a hatályos jogszabályok alapján a munkáltatónak. Anélkül pedig a munkáltató vajon hogyan állapítja meg a fokozott expozíciót?
5. Függőség
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat, a munkavédelmi szolgálat mind a munkáltató alkalmazottja vagy megbízás és szerződés alapján szolgáltat neki. Azaz pénzügyileg függ a munkáltatótól.
Magyarul a fokozott expozíció kivizsgálását nem független hatóság vagy testület, hanem érdekelt felek végzik. Ez nem korrekt eljárás.
6. Jegyzőkönyvek, leírások hiánya
Elméletileg a fokozott expozíció vizsgálatához minden jegyzőkönyvet, segédletet kötelező elérhetővé tenni a Pénzügyminisztérium honlapján. sok sikert kívánok mindenkinek a kereséséhez.
Gyanítom, hogy a jogszabály előzetes egyeztetéséből ismét kimaradtak a szakmai szervezetek, vagy csak figyelmen kívül hagyták a véleményüket.
Mit lehet tenni?
A fentiek miatt kezdeményezni fogom a jogszabályok felülvizsgálatát, mivel az új eljárásrend szakmaiatlan, jogszabályellenesnek tűnik, és sérti a munkavállalók jogait.
Gyakorló orvosként pedig továbbra is az Eüak 15/A-ban foglaltak szerint a munkavédelmi hatóságnak fogom bejelenteni a fokozott expozíciós eseteket, amíg nem rendeződik ez a nonszensz jogszabályi helyzet.
UPDATE 2020.02.13: A minisztérium válaszolt a felvetésekre, itt olvashatjátok
Kiemelt kép: thelawmatters
