Járvány alatt munkaalkalmassági vizsgálatok

Járvány alatt munkaalkalmassági vizsgálatok

Egyéb, munkáltató, munkavállaló, orvos
Ezt most nem fogom bő lére ereszteni: A koronavírus a legfrissebb információk alapján valószínűleg már tünetmentes állapotban is fertőz, terjed. Ennek a megakadályozásában kulcsfontosságú, hogy MINÉL KEVESEBB ORVOS-BETEG TALÁLKOZÁS történjen. Ez a betegellátásban azt jelenti, hogy banális betegségekkel, halasztható dolgokkal ne keressük fel az orvost, ne most legyenek esztétikai műtéteink, fogtömés, fogszabályzás, stb. (nyilván a sürgős ellátás muszáj) Foglalkozás-egészségügyi vonalon ez azt jelenti, hogy AZ IDŐSZAKOS MUNKAKÖRI ORVOSI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK FELFÜGGESZTÉSÉT javaslom.  Az előzetes vizsgálatra szükség van, kiemelten fizikai, balesetveszélyes, vegyi kitettség esetén, és a soron kívüli vizsgálatokat is végezni szükséges.  De ezzel szemben az időszakos vizsgálatok nem orvos-beteg találkozók, hanem halasztható vizsgálatok, esetleges elmaradásuk nem hordoz számottevő EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATOT.  A menedzserszűrés pedig teljesen indokolatlan most.  A fenti intézkedés megtételét javasoltam az Operatív Törzsnek, mivel így egyrészt mintegy 100-200 ezer…
Bővebben
Fokozott expozíciós újdonságok

Fokozott expozíciós újdonságok

munkáltató, orvos
Levelet kaptam ma Nesztinger Péter úrtól, az ITM Munkavédelmi Főosztályának főosztályvezetőjétől. A levél apropója a decemberben írt bejegyzésem, amely a fokozott expozíciós esetek kivizsgálásának újdonságait, pontosabban a jogszabályi környezet hiányosságait tárgyalta. Megnyugtató, hogy a főosztálynak - miközben a teljes szervezet költözött a Pénzügyminisztérium fennhatósága alól az Innovációs és Technológiai Minisztériumba - volt ideje és energiája a jogszabály által nyitva hagyott kérdések közül néhányat megválaszolni, illetve hiányosságot kiküszöbölni. A bejelentéssel kapcsolatos tudnivalókat az OMMF honlapján találjátok.  Nyilván ez a munka még nem fejeződött be, maradtak nyitott kérdések, amelyekre megoldásokat kell találnunk, de mindenképp előremutató, hogy a munkavédelmi szakmai irányító szerv nyitott és teret ad a "kívülről" érkező véleményeknek is.  Íme a levél, amelyet kaptam, változtatás nélkül közlöm. Tisztelt Szakértő Úr! Örömömre szolgál, hogy nyomon követi az aktuális jogszabály változásokat, jó lenne,…
Bővebben
Nem kellően átgondolt jogalkotás

Nem kellően átgondolt jogalkotás

Egyéb, munkáltató, munkavállaló, orvos, szakértő
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításra került a 2019. évi CX. törvénnyel, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosításra került az egyes foglalkoztatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2019. (IX. 4.) PM rendelettel. Az új eljárásrend aggályos, adatvédelmi, hatósági eljárási és jogalkalmazási problémák vetődnek fel.  A változás lényege, hogy 2020. január 1-től a munkáltatónak kell elbírálni a fokozott expozíciós eseteket, kb ugyanúgy, mint a munkabalesetek vonatkozásában. A hiba csak annyi, hogy a fokozott expozíciós esetek megbetegedések is lehetnek adott esetben (pl. halláskárosodás) irreverzibilis egészségkárosodások, vagy éppen mérgezések (pl. ólom), ily módon teljes mértékben egészségügyi adatnak valamint orvosi titoknak minősülnek az Eüak törvény szerint. Ahhoz pedig a munkáltatónak semmi köze.   Címszavakban a problémák 1. Ellenérdekeltség A fokozott expozíciós…
Bővebben
Képernyős munkakörök

Képernyős munkakörök

munkáltató, orvos
Mi, foglalkozás-egészségügyi orvosok viszonylag jól ismerjük a "képernyős jogszabályt", de van azért benne jó pár finomság, amit szinte mindenki rosszul tud, vagy épp egyáltalán nem. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ahogy együtt dolgozunk a munkáltatókkal, mindegyik máshogy kezeli ezt a kérdést, és ez visszahat ránk. Pedig ez a jogszabály is kicsit olyan, mint a KRESZ: évente, vagy félévente érdemes újra elolvasni, mindig lesz benne valami új, amire felfigyelünk.   Néhány példa Meggyőződésünk, hogy képernyős munkakörben 2 évente kell szemész orvosi vizsgálat mindenkinek. Pedig nem. Nagyon nem akarom részletezni, mikor kell, mivel a jogszabály számos esetet felsorol, most a kivétel következik: a munkáltató időszakos vizsgálatnál 2 évenként kezdeményez a FESZ orvosnál látásvizsgálatot A FESZ orvos csak akkor kell, hogy szemészhez küldje a munkavállalót, ha a jogszabály 2. számú mellékletében felsorolt…
Bővebben
Munkaegészségügyi szaktevékenység

Munkaegészségügyi szaktevékenység

munkáltató, orvos
A jogszabályok számos tevékenységet, feladatot munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősítenek. Ezeket a feladatokat kizárólag a megadott szakorvosi képesítéssel bíró orvosok végezhetik. A szaktevékenységeket az Mvt. elszórtan tartalmazza, így ebben a cikkben összeszedtem őket, hogy ne kelljen mindig keresgélni.   Milyen szakorvosok? A munkaegészségügyi szaktevékenységeket kizárólag foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosok végezhetik. Ez az 5-6 szakvizsga igazából csak 2, hiszen a munkahigiéné szakvizsgát nem csinálja meg senki a foglalkozás-orvostan nélkül, a többi pedig csak régebbi/újabb elnevezései ugyanannak a szakmának. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokról szóló rendelet (FESZ rendelet) a fentieknél még szigorúbb, mivel az alkalmasságvizsgálatok elvégzését csak és kizárólag foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) szakorvosoknak és szakorvosjelölteknek engedélyezi.    Definíciók Az egységes értelmezés érdekében az Mvt. a szakterületeket definiálja is: munkavédelem = munkabiztonság + munkaegészségügy munkaegészségügy = munkahigiéné + foglalkozás-egészségügy Röviden a munkavédelem mindent…
Bővebben