Nem kellően átgondolt jogalkotás

Nem kellően átgondolt jogalkotás

Egyéb, munkáltató, munkavállaló, orvos, szakértő
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításra került a 2019. évi CX. törvénnyel, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosításra került az egyes foglalkoztatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2019. (IX. 4.) PM rendelettel. Az új eljárásrend aggályos, adatvédelmi, hatósági eljárási és jogalkalmazási problémák vetődnek fel.  A változás lényege, hogy 2020. január 1-től a munkáltatónak kell elbírálni a fokozott expozíciós eseteket, kb ugyanúgy, mint a munkabalesetek vonatkozásában. A hiba csak annyi, hogy a fokozott expozíciós esetek megbetegedések, adott esetben (pl. halláskárosodás) irreverzibilis egészségkárosodások, vagy éppen mérgezések (pl. ólom), ily módon teljes mértékben egészségügyi adatnak valamint orvosi titoknak minősülnek az Eüak törvény szerint. Ahhoz pedig a munkáltatónak semmi köze.   Címszavakban a problémák 1. Ellenérdekeltség A fokozott expozíciós esetek…
Bővebben
Változott a szakértői adatszolgáltatás tartalma

Változott a szakértői adatszolgáltatás tartalma

Egyéb, szakértő
2019. augusztusban módosult a jogszabály, így mostantól az első három negyedév eseményeiről egy rövid jelentést kell csak adnunk, ez már a következő jelentésünknél is így lesz.   Az első három negyedévről, azaz az áprilisi, júliusi és októberi jelentésnél két dolgot kell csak megadnunk: A negyedévben kifizetett szakvélemények száma Ki nem fizetett kamarai hozzájárulások száma Ez a második valószínűleg mindig mindenkinél 0 lesz, hiszen ha kiadunk egy számlát, akkor az valószínűtlen, hogy mindent kifizetnek belőle, csak éppen a kamarai 1000 Ft-ot nem, de a MISZK ezirányú kérdésemre azt mondta, hogy azért kell bele ez a kitétel, hogy a felelősséget tovább tudjuk tolni a kifizetőre, ha a kamara rajtunk kérné számon a ki nem fizetett ezrest.     Az éves összesítés ennek megfelelően egyrészt egy egyszerűsített summázás, másrészt pedig néhány újdonságot takar.…
Bővebben
Kötelező HCV és kanyaró szűrés egészségügyi dolgozóknál

Kötelező HCV és kanyaró szűrés egészségügyi dolgozóknál

Egyéb, orvos
Egy augusztusi jogszabály-módosítás következtében kötelező minden egészségügyi szolgáltatónak Hepatitis C és kanyaró szűrővizsgálatot végeztetni. Ez a feladat a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretében kerül végrehajtásra. UPDATE: a határidő módosult 2020. június 30-ra. Módosult a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló  18/1998. (VI. 3.) NM rendelet, az alábbi paragrafussal egészült ki:   23/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozók HCV-szűrővizsgálatát a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretében elvégezteti a (2)-(4) bekezdés szerint. (2) Az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot a 2019. évben teljeskörűen, valamennyi egészségügyi dolgozónál el kell végezni. (3) A 2020. évtől kezdődően az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot azon egészségügyi dolgozónál kell elvégezni, aki a 2020. évet megelőzően nem állt egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, vagy akinél a (2) bekezdésben foglaltak szerinti szűrővizsgálatra nem került sor. (4)…
Bővebben
Szakmai alkalmasság

Szakmai alkalmasság

Egyéb, orvos
Sokunkal előfordult már, hogy bekopogtatott valaki azzal, hogy a kezébe nyomtak a tanfolyamhoz egy papírt, és hogy írjuk már alá, csak egy egyszerű orvosi vizsgálat kell hozzá. Ne tegyük!   Szakmai alkalmasságvizsgálat Legyen az iskolarendszerű képzés, vagy OKJ, vagy bármilyen olyan képzés, amelyhez a felelős miniszter orvosi alkalmasságvizsgálat elvégzését írta elő, az szakmai alkalmasságvizsgálatnak minősül. Szakmai alkalmasságvizsgálatot foglalkozás-egészségügyi alapellátó, 1-es progresszivitási szintű orvos vagy cég nem végezhet.   Az Alk. rendelet 1. § (b) alapján szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat;   Az Alk. rendelet 11.§ azt is megmondja, ki jogosult ilyen vizsgálatot végezni (2) A szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezését első fokon a szakképző intézménybe jelentkező tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek…
Bővebben
Üzemi baleset az üzleti úton, szex után kapott infarktus

Üzemi baleset az üzleti úton, szex után kapott infarktus

Egyéb
Franciaországban történt az eset, ahogyan azt a 444 megírta. Érdekes a történetben, hogy a bírósági gyakorlat néhány alapvető definícióval leegyszerűsítette a tényállást, így gyakorlatilag minden hatóság egyformán és egyhangúan járt el az ügyben.   Mik ezek az alapvetések? A kiküldetés minden perce munkának minősül, hiszen "köze van az illető munkájához" A fentiek alapján minden baleset a kiküldetés alatt munkabalesetnek minősül A szexuális élet ugyanolyan alapvető emberi tevékenység, mint az evés, ivás, alvás   Mi a helyzet itthon? A munkabalesetet a Mvt. definiálja a 87.§ 3. pontban   Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés,…
Bővebben