A sebészi szájmaszk nem védőeszköz – de akkor mi?

A sebészi szájmaszk nem védőeszköz – de akkor mi?

munkavállaló, orvos, szakértő
Igazságügyi szakértőként sok olyan helyzet felmerül a munkám során, ami kötelezővé teszi a szabatos fogalmazást. Egyszerűen azért van erre szükség, meg a jogszabályok "rendezik" az életünket, azok állítják fel azt a keretrendszert, amelyben mindennapjainkat éljük.   Ez az írás azért született, mert a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzet –úgy tűnik– felülbírál mindent nem csak hazánkban, de mindenhol máshol is. Mégis –véleményem szerint– két okból is szükség van arra, hogy bizonyos kereteket megtartsunk, hogy őszintén és nyíltan kommunikáljunk. Egyrészt azért, mert elemi érdekünk, hogy a frontvonalban dolgozókat megvédjük a járványban, másrészt pedig azért, mert az az alapvető eljárásrend, hogy a szakkérdéseket szakértők jogosultak eldönteni a hatósági eljárásokban, nem változik.   Protokollok változása 2020. március 31-i dátummal kiadott a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy újabb protokollt a fertőzöttekkel kapcsolatos eljárásrendről. A protokoll szembetűnő változást…
Bővebben
Járvány alatt munkaalkalmassági vizsgálatok

Járvány alatt munkaalkalmassági vizsgálatok

Egyéb, munkáltató, munkavállaló, orvos
Ezt most nem fogom bő lére ereszteni: A koronavírus a legfrissebb információk alapján valószínűleg már tünetmentes állapotban is fertőz, terjed. Ennek a megakadályozásában kulcsfontosságú, hogy MINÉL KEVESEBB ORVOS-BETEG TALÁLKOZÁS történjen. Ez a betegellátásban azt jelenti, hogy banális betegségekkel, halasztható dolgokkal ne keressük fel az orvost, ne most legyenek esztétikai műtéteink, fogtömés, fogszabályzás, stb. (nyilván a sürgős ellátás muszáj) Foglalkozás-egészségügyi vonalon ez azt jelenti, hogy AZ IDŐSZAKOS MUNKAKÖRI ORVOSI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK FELFÜGGESZTÉSÉT javaslom.  Az előzetes vizsgálatra szükség van, kiemelten fizikai, balesetveszélyes, vegyi kitettség esetén, és a soron kívüli vizsgálatokat is végezni szükséges.  De ezzel szemben az időszakos vizsgálatok nem orvos-beteg találkozók, hanem halasztható vizsgálatok, esetleges elmaradásuk nem hordoz számottevő EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATOT.  A menedzserszűrés pedig teljesen indokolatlan most.  A fenti intézkedés megtételét javasoltam az Operatív Törzsnek, mivel így egyrészt mintegy 100-200 ezer…
Bővebben
Nem kellően átgondolt jogalkotás

Nem kellően átgondolt jogalkotás

Egyéb, munkáltató, munkavállaló, orvos, szakértő
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításra került a 2019. évi CX. törvénnyel, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosításra került az egyes foglalkoztatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2019. (IX. 4.) PM rendelettel. Az új eljárásrend aggályos, adatvédelmi, hatósági eljárási és jogalkalmazási problémák vetődnek fel.  A változás lényege, hogy 2020. január 1-től a munkáltatónak kell elbírálni a fokozott expozíciós eseteket, kb ugyanúgy, mint a munkabalesetek vonatkozásában. A hiba csak annyi, hogy a fokozott expozíciós esetek megbetegedések is lehetnek adott esetben (pl. halláskárosodás) irreverzibilis egészségkárosodások, vagy éppen mérgezések (pl. ólom), ily módon teljes mértékben egészségügyi adatnak valamint orvosi titoknak minősülnek az Eüak törvény szerint. Ahhoz pedig a munkáltatónak semmi köze.   Címszavakban a problémák 1. Ellenérdekeltség A fokozott expozíciós…
Bővebben
Megszűnik az OKK

Megszűnik az OKK

munkavállaló
Április elsejével újabb négy minisztériumi háttérintézmény, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ szűnik meg jogutódlással – tudatta A Magyar Hírlappal a Miniszterelnökség. Most januárban huszonöt, korábban, tavaly szeptember elsejétől tizennégy intézmény szűnt meg. Tudatták, a megszűnő központi költségvetési szervek hatósági feladat- és hatásköreinek jelentős része a közigazgatási szervezetrendszer területi és helyi szintjeire, illetve a járási hivatalokhoz, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerültek, kerülnek. Ehhez kapcsolódóan a megszüntetett központi hivataloktól és költségvetési szervektől a kormányhivatali szervezetrendszerbe megközelítőleg kétezer-ötszáz fő, míg a fővárosi és megyei kormányhivataloktól a járási hivatalokhoz hétezer-ötszáz dolgozó került át eddig. Az érintett szervezeteknek húszszázalékos bértömegcsökkentést kellett végrehajtaniuk – erősítették meg. Az idei évre vonatkozó megtakarítások összege a Miniszterelnökség szerint amúgy még nem ismert, mivel a költségvetési beszámolók az…
Bővebben