Korábban már áttekintettük, hogy mivel foglalkozik ez a szakma, és milyen módon végzik manapság az ellátást az orvosok. Álljon itt most néhány konkrét javaslat a múltból, amelyek még mindig aktuálisak.

Ha kíváncsi vagy ezen cikksorozat korábbi részeire, az elsőt itt olvashatod, a másodikat pedig itt.

Az elmúlt évtizedben számos javaslat, szakmai kezdeményezés történt, mivel kétségtelen tény, hogy a világ megváltozott, miközben a jogszabályaink maradtak olyanok, amilyenek. Megérett a rendszer egy átfogó felülvizsgálatra, ezzel kapcsolatban mutatok néhány olyan kezdeményezést, amelyek végül válasz nélkül maradtak. Kiemelten érdekes ez akkor, amikor minden szakmai egyeztetés nélkül nyúlnak bele a foglalkozás-egészségügy rendszerébe „derült égből törvénymódosítás” eszközével, miközben bőven van szakmai javaslat is, már ha a politika érdeklődne eziránt.

Egy régebbi csomag

Az egyik ilyen egy jogszabálymódosítási javaslatcsomag volt még a Covid előtt, amely számos területen kívánta megreformálni a foglalkozás-egészségügyet. Természetesen bármely pontjáról lehet és kell is szakmai és társadalmi vitát folytatni, de sajnos erre nem került sor, mivel csírájában elhalt a javaslat. Vélelmezhetően az állam azért sem veszi komolyan ezt a szakterületet, mert a saját munkavállalói vonatkozásában sem nyújtja azt sok helyen.

„A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok adatszolgáltatása alapján az állami szférában dolgozók létszáma kb. 1 000 000 fő. Sajnos az is elmondható, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítása jogszabályi kötelezettség, ennek ellenére az állami szférában a különböző nemzetgazdasági ágazatokban az ellátottság aránya csak 28-63,4 % között mozog.”

A foglalkozás-egészségügyi ellátás fejlesztésére bevezetni kívánt konkrét intézkedések:

  • Indokolt a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet szerinti foglalkozás-egészségi osztályok (A-D) megszüntetése, tekintettel arra, hogy azok sem a foglalkozás-egészségügyi feladatok rendszerezéséhez, sem a munkáltatók tényleges kockázatértékelésére nem alkalmasak.
  • A foglalkozás-egészségügyi ellátás színvonalának fejlesztése érdekében szükséges az ellátható létszámot meghatározni az alábbiak szerint: 1 orvos és 1 ápoló 8 órában maximum 1 500 + 20% főt, míg részállásban 1 orvos és 1 ápoló 4 órában maximum 600 főt + 10% láthat el.
  • A 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szabályozza, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell nyújtani, azonban a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy ez sok esetben nem teljesül. Azért, hogy a munkavállaló-közeli foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosított legyen, szükséges szabályozni a foglalkozás-egészségügyi rendelő és az ellátandó munkavállalókat foglalkoztató munkáltató közötti maximális távolságot (50 km-es körzetében kell lennie).
  • Egységes térítési díjak meghatározása a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra a magas színvonalú ellátás garanciája érdekében. Jelenleg a munkáltatók a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásért a foglalkozás-egészségügyi osztályoknak (A-D) megfelelő díjakat fizetik a szolgáltatást nyújtónak, és a rendelet lehetőséget ad a szolgáltatás nyújtóval külön megállapodás kötésére.
  • A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes díjtételeinek módosítása.
  • A foglakozás-egészségügyi ellátást végző orvosok járóbeteg-szakellátásba történő, E. Alap terhére történő beutalási jogosultságának visszaállítása érdekében az Ebtv.-t és végrehajtási rendeletét szükséges módosítani.

      A MÜTT javaslata

      Részben hasonló, ugyanakkor szervezeti átalakításokat is tartalmazó javaslat volt a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság közgyűlésének állásfoglalása, amely 2021-ben az egészségügyért felelős miniszter asztalán landolt…..majd lecsúszott róla valami fiókba. Az alábbiakat fogalmaztuk meg.

      1. a Nemzeti Népegészségügyi Központ keretei között – a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakmai bázisán – a foglalkozás-egészségügy hatékony szakmai irányítását és felügyeletét biztosítani képes Munkaegészségügyi Centrum kialakítása.

      A Munkaegészségügyi Centrum hatékonyan és szakmai alapelvek alapján képes

      • hatékony szakmai felügyeletet és kontrollt megvalósítani, a minőségi mutatók rendszerét kidolgozni és bevezetni
      • szolgáltatói regisztrációs rendszert kialakítani az átláthatóság és hatékony ellenőrzési tevékenység biztosíthatósága érdekében
      • a legfrissebb tudományos evidenciák és a nemzetközi szakmai szervezetek ajánlásai alapján a hazai munkaegészségügyet érintő működési jogszabályok kidolgozására és megújítására (progresszivitási szintek, regisztrációs központ, foglalkozás-egészségi osztályok megszüntetése, E-alap tervére való beutalási jogosultság visszaállítása, kapacitás korlátok)
      • kidolgozni és előkészíteni az idősödő munkavállalók munkaerőpiacon tartásának feltételrendszerét és szűrővizsgálati programját („aging workers”)
      • módszertani ajánlásokat, jó gyakorlatokat megfogalmazni, és eljuttatni a cégek, vállalkozások számára

      2. A munkaegészségügyi vonatkozású jogalkotási feladatok esetében az egészségügyért felelős miniszter elsőhelyi felelősségének (újbóli) biztosítása.

      3. A nemzeti érdekek maradéktalan figyelembevétele mellett a foglalkozás-egészségügyi szolgálat finanszírozási kérdéseinek rendezése.

      4. a munkahelyi balesetbiztosításhoz hasonló, munkáltatói szerepvállalásra épülő biztosítási finanszírozási modell kidolgozása, amely a népegészségügyi szűrésekhez történő munkáltatói hozzájárulást is magában foglalja

      Ebben a javaslatban tehát már nem csak a múlt volt fontos, hanem kiemelten a jövő, a szakmai szerep erősítése, a magyar gazdaság versenyképességének erősítése az idősödő munkavállalók problémakörének beemelésével.

      A MOK díjtétel ajánlása

      Minden fogleü orvos tudja, hogy a jogszabályban rögzített díjtétel ajánlás már 24 éve változatlan, így a valós költségekhez nincs köze, és nem is kötelező. Hasonlóan nem kötelező erejű a MOK ajánlása sem, de szükség volt a kiadására, hiszen ez is egy támpontot jelentett a szolgáltatási díjak meghatározásához.

      2022. novemberében az alábbi ajánlás született indoklással együtt:

      A munkáltató által eltérő megállapodás hiányában fizetendő ajánlott szolgáltatási díjak

      Foglalkozás-egészségügyi osztály Ft/Fő/év
      D 20.000
      C 20.000
      B 24.000
      A 24.000

      A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő díjtétel ajánlás elavult, a gazdasági realitásokat nélkülözi, az 1999. február 04. óta, 22 éve nem változott.

      A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nem betegvizsgálatot jelent, hanem komplex munkahelyi munkaegészségügyi feladatrendszert, melynek többek között része a kockázatértékelés, a védőeszköz kiválasztás és tanácsadás, a munkakörnyezet folyamatos ellenőrzése, szakvélemények készítése, járványvédelmi feladatok (a foglalkozás-egészségügy a Covid idején az egyedül változatlanul tovább működő egészségügyi ellátórendszer volt), új technológiák rendszerbe állításának munkaegészségügyi vizsgálata, munkahigiénés mérések szervezése is. Ezen feladatokat a vonatkozó munkavédelmi törvény és rendeletek tételesen felsorolják. Ezen felül további költségelemként megjelenik a rendelők fenntartása, az informatikai rendszerek fenntartása és folyamatos fejlesztése, a használt orvostechnikai eszközök időszakos kalibrálása, minőségbiztosítási feladatok, valamint az amortizáció is. 

      szükséges foglalkozás-egészségügyi feladatokat nem a munkavállalók ipari ágazatok szerint történő ABCD besorolása határozza meg, hanem az adott munkahelyen fennálló egészségkárosító kóroki tényezők, és az azok által kiváltott egészségkárosodások megelőzéséhez szükséges vizsgálatok és tevékenységek fajtái és mennyisége. 

      A MOK által ajánlott alapszolgáltatási térítési díj egy főre eső éves összege még mindig alacsonyabb, mint a magánegészségügyi ellátásban bármilyen szakorvosi vizsgálat ára, ugyanakkor ezért a díjért a munkáltató nem kizárólag szakorvosi vizsgálatot kap, hanem komplex egészségügyi szakértői szolgáltatást, amely nem csak a munkavállaló érdekét szolgálja, hanem nagymértékben hozzájárul a cég működésének fenntartásához, a hatékonysághoz és termelékenységének fejlesztéséhez

      A MOK célja, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás egységesmagas színvonalú preventív orvosi szolgáltatássá váljon, ennek alapfeltétele a szolgáltatás méltányos ellentételezése, amelynek fejében a munkáltató is joggal várja el a minőséget az elvégzett munka során

       

      Sok víz lefolyt a Dunán a fenti javaslatok elkészítése és megküldése óta, az ágazat vezetése azonban nem lépett előre semmit. Pedig sosem késő, csak el kellene kezdeni nem légből kapott ötletek, hanem részletesen kidolgozott szakmai javaslatok alapján.