Mi is az a foglalkozás-egészségügy? 1. rész

Mi is az a foglalkozás-egészségügy? 1. rész

Egyéb, orvos, szakértő
A COVID-19 járvány során súlyos árat fizettünk, közel 30.000 honfitársunk hunyt el a hivatalos adatok szerint a járvány miatt. Világelsők lettünk a népességarányos halálozás mutatójában, az okok feltárása során sokan rávilágítottak már arra tényre, hogy hazánkban a lakosság jelentős része eleve hendikeppel indult az életért vívott küzdelemben. A túlsúly, a mozgásszegény és egészségtelen életmód, a helytelen táplálkozás, az alkohol nyomán a középkorú és idősebb lakosság jelentős része számos betegséggel küzd. Ezek a betegségek márpedig mind megelőzhetőek, a kulcsa ennek a prevenció, egészségnevelés és a rendszeres szűrővizsgálat. Hogy jön ez ide? Egyik kedves kollégám, Dr. Sipos Attila találó mondása, hogy a foglalkozás-egészségügy az egyetlen olyan orvosi diszciplina, ahol nem a beteg, hanem az orvos adja az első diagnózist Hiszen mindenki csak akkor megy orvoshoz, ha valami baja van, ő mondja ki,…
Bővebben
A 100% táppénzhez vezető út

A 100% táppénzhez vezető út

Egyéb, munkáltató, munkavállaló, orvos, szakértő
Gyakorlatilag a járvány kezdete óta tisztázatlan helyzetet jelent az, hogy a karanténba került egészségügyi és szociális dolgozók, valamint oktatásban dolgozók milyen táppénzre vagy jövedelemre jogosultak a karantén ideje alatt. A helyzet átláthatóságát az a kormányzati kommunikáció sem segítette, amely a 100%-os táppénz kijelentésén túl nem adott választ a felmerült problémákra, megkeresésekre.  Először is tisztáznunk kell, hogy jogilag itt két kérdésről van szó. A COVID-fertőzött dolgozók esetében felmerülhet a foglalkozási megbetegedés gyanúja, és annak megítélése esetén utólag jogosulttá is válnak a 100%-os mértékű táppénzre. Ez nem újdonság, sok éve szerepel a jogszabályokban ennek ügyintézési folyamata. Azok azonban, akik kontaktként kerültek karanténba, és nem betegedtek meg, a karantén ideje alatt nem kaphatnak ilyen ellátást. Az ő érdekükben a MOK elnöksége már ez év április 7-én írt levelet a felelős miniszternek, hiszen ezen…
Bővebben
Tájékoztatás az igazságügyi szakértők elektronikus kapcsolattartási kötelezettségéről

Tájékoztatás az igazságügyi szakértők elektronikus kapcsolattartási kötelezettségéről

Egyéb, szakértő
A MISZK  tájékoztató felhívást tett közzé, amely ezen a linken található. Az állásfoglalás szövege az alábbiakban olvasható: Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján elektronikus eljárásra kötelezett az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet. Az Eüsztv. 1. § 48. pontja szerint a törvény értelmezésében ügyfél az eljárás valamennyi résztvevője, így a szakértő is.  E rendelkezésekből az következik, hogy a gazdálkodó szervezeti formában működő igazságügyi szakértő a bírósági peres vagy nemperes eljárásokban, közjegyzői nemperes eljárásokban és a közigazgatási hatósági eljárásokban törvény eltérő rendelkezése híján egyaránt elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, azaz a bíróságnak, közjegyzőnek vagy hatóságnak címzett nyilatkozatait és az igazságügyi szakértői véleményt is csak elektronikus úton, az ügyfélkapun vagy a cégkapun keresztül küldheti meg.  Az…
Bővebben
A sebészi szájmaszk nem védőeszköz – de akkor mi?

A sebészi szájmaszk nem védőeszköz – de akkor mi?

munkavállaló, orvos, szakértő
Igazságügyi szakértőként sok olyan helyzet felmerül a munkám során, ami kötelezővé teszi a szabatos fogalmazást. Egyszerűen azért van erre szükség, meg a jogszabályok "rendezik" az életünket, azok állítják fel azt a keretrendszert, amelyben mindennapjainkat éljük.   Ez az írás azért született, mert a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzet –úgy tűnik– felülbírál mindent nem csak hazánkban, de mindenhol máshol is. Mégis –véleményem szerint– két okból is szükség van arra, hogy bizonyos kereteket megtartsunk, hogy őszintén és nyíltan kommunikáljunk. Egyrészt azért, mert elemi érdekünk, hogy a frontvonalban dolgozókat megvédjük a járványban, másrészt pedig azért, mert az az alapvető eljárásrend, hogy a szakkérdéseket szakértők jogosultak eldönteni a hatósági eljárásokban, nem változik.   Protokollok változása 2020. március 31-i dátummal kiadott a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy újabb protokollt a fertőzöttekkel kapcsolatos eljárásrendről. A protokoll szembetűnő változást…
Bővebben
Nem kellően átgondolt jogalkotás

Nem kellően átgondolt jogalkotás

Egyéb, munkáltató, munkavállaló, orvos, szakértő
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításra került a 2019. évi CX. törvénnyel, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosításra került az egyes foglalkoztatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2019. (IX. 4.) PM rendelettel. Az új eljárásrend aggályos, adatvédelmi, hatósági eljárási és jogalkalmazási problémák vetődnek fel.  A változás lényege, hogy 2020. január 1-től a munkáltatónak kell elbírálni a fokozott expozíciós eseteket, kb ugyanúgy, mint a munkabalesetek vonatkozásában. A hiba csak annyi, hogy a fokozott expozíciós esetek megbetegedések is lehetnek adott esetben (pl. halláskárosodás) irreverzibilis egészségkárosodások, vagy éppen mérgezések (pl. ólom), ily módon teljes mértékben egészségügyi adatnak valamint orvosi titoknak minősülnek az Eüak törvény szerint. Ahhoz pedig a munkáltatónak semmi köze.   Címszavakban a problémák 1. Ellenérdekeltség A fokozott expozíciós…
Bővebben