Fokozott expozíciós újdonságok

Fokozott expozíciós újdonságok

munkáltató, orvos
Levelet kaptam ma Nesztinger Péter úrtól, az ITM Munkavédelmi Főosztályának főosztályvezetőjétől. A levél apropója a decemberben írt bejegyzésem, amely a fokozott expozíciós esetek kivizsgálásának újdonságait, pontosabban a jogszabályi környezet hiányosságait tárgyalta. Megnyugtató, hogy a főosztálynak - miközben a teljes szervezet költözött a Pénzügyminisztérium fennhatósága alól az Innovációs és Technológiai Minisztériumba - volt ideje és energiája a jogszabály által nyitva hagyott kérdések közül néhányat megválaszolni, illetve hiányosságot kiküszöbölni. A bejelentéssel kapcsolatos tudnivalókat az OMMF honlapján találjátok.  Nyilván ez a munka még nem fejeződött be, maradtak nyitott kérdések, amelyekre megoldásokat kell találnunk, de mindenképp előremutató, hogy a munkavédelmi szakmai irányító szerv nyitott és teret ad a "kívülről" érkező véleményeknek is.  Íme a levél, amelyet kaptam, változtatás nélkül közlöm. Tisztelt Szakértő Úr! Örömömre szolgál, hogy nyomon követi az aktuális jogszabály változásokat, jó lenne,…
Bővebben
Nem kellően átgondolt jogalkotás

Nem kellően átgondolt jogalkotás

Egyéb, munkáltató, munkavállaló, orvos, szakértő
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításra került a 2019. évi CX. törvénnyel, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosításra került az egyes foglalkoztatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2019. (IX. 4.) PM rendelettel. Az új eljárásrend aggályos, adatvédelmi, hatósági eljárási és jogalkalmazási problémák vetődnek fel.  A változás lényege, hogy 2020. január 1-től a munkáltatónak kell elbírálni a fokozott expozíciós eseteket, kb ugyanúgy, mint a munkabalesetek vonatkozásában. A hiba csak annyi, hogy a fokozott expozíciós esetek megbetegedések is lehetnek adott esetben (pl. halláskárosodás) irreverzibilis egészségkárosodások, vagy éppen mérgezések (pl. ólom), ily módon teljes mértékben egészségügyi adatnak valamint orvosi titoknak minősülnek az Eüak törvény szerint. Ahhoz pedig a munkáltatónak semmi köze.   Címszavakban a problémák 1. Ellenérdekeltség A fokozott expozíciós…
Bővebben
Kötelező HCV és kanyaró szűrés egészségügyi dolgozóknál

Kötelező HCV és kanyaró szűrés egészségügyi dolgozóknál

Egyéb, orvos
Egy augusztusi jogszabály-módosítás következtében kötelező minden egészségügyi szolgáltatónak Hepatitis C és kanyaró szűrővizsgálatot végeztetni. Ez a feladat a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretében kerül végrehajtásra. UPDATE: a határidő módosult 2020. június 30-ra. Módosult a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló  18/1998. (VI. 3.) NM rendelet, az alábbi paragrafussal egészült ki:   23/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozók HCV-szűrővizsgálatát a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretében elvégezteti a (2)-(4) bekezdés szerint. (2) Az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot a 2019. évben teljeskörűen, valamennyi egészségügyi dolgozónál el kell végezni. (3) A 2020. évtől kezdődően az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot azon egészségügyi dolgozónál kell elvégezni, aki a 2020. évet megelőzően nem állt egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, vagy akinél a (2) bekezdésben foglaltak szerinti szűrővizsgálatra nem került sor. (4)…
Bővebben
Szakmai alkalmasság

Szakmai alkalmasság

Egyéb, orvos
Sokunkal előfordult már, hogy bekopogtatott valaki azzal, hogy a kezébe nyomtak a tanfolyamhoz egy papírt, és hogy írjuk már alá, csak egy egyszerű orvosi vizsgálat kell hozzá. Ne tegyük!   Szakmai alkalmasságvizsgálat Legyen az iskolarendszerű képzés, vagy OKJ, vagy bármilyen olyan képzés, amelyhez a felelős miniszter orvosi alkalmasságvizsgálat elvégzését írta elő, az szakmai alkalmasságvizsgálatnak minősül. Szakmai alkalmasságvizsgálatot foglalkozás-egészségügyi alapellátó, 1-es progresszivitási szintű orvos vagy cég nem végezhet.   Az Alk. rendelet 1. § (b) alapján szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat;   Az Alk. rendelet 11.§ azt is megmondja, ki jogosult ilyen vizsgálatot végezni (2) A szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezését első fokon a szakképző intézménybe jelentkező tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek…
Bővebben
Személyi higiénés vizsgálat

Személyi higiénés vizsgálat

orvos
Személyi higiénés vizsgálatot kell végezni minden munkavállalónál, aki járványügyi érdekből kiemelt munkahelyen dolgozik. Leggyakrabban élelmiszer előállításával és forgalmazásával foglalkozó munkavállalókkal találkozunk alkalmasságvizsgálat keretében, és sokszor rosszul töltjük ki az "Egészségügyi kiskönyvet".   Jóllehet az Alk. jogszabály 3.§ (3) azt mondja, hogy a személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli, később mégis ellentmondásba keveredik.   A 4.§ feletti cím szépen megnevezi Előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata   A 6.§ felett aztán egyszer csak eltűnik, és szó sem esik róla az időszakos vizsgálatok között Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat   Majd a 7.§ felett ismét felbukkan Soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat   A helyzet az, hogy a fenti ellentmondást nem egyszerű feloldani, különösképpen azért, mert még egyet csavar a jogszabály…
Bővebben