Igazságügyi szakértőként sok olyan helyzet felmerül a munkám során, ami kötelezővé teszi a szabatos fogalmazást. Egyszerűen azért van erre szükség, meg a jogszabályok „rendezik” az életünket, azok állítják fel azt a keretrendszert, amelyben mindennapjainkat éljük.
Ez az írás azért született, mert a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzet –úgy tűnik– felülbírál mindent nem csak hazánkban, de mindenhol máshol is. Mégis –véleményem szerint– két okból is szükség van arra, hogy bizonyos kereteket megtartsunk, hogy őszintén és nyíltan kommunikáljunk. Egyrészt azért, mert elemi érdekünk, hogy a frontvonalban dolgozókat megvédjük a járványban, másrészt pedig azért, mert az az alapvető eljárásrend, hogy a szakkérdéseket szakértők jogosultak eldönteni a hatósági eljárásokban, nem változik.
Protokollok változása
2020. március 31-i dátummal kiadott a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy újabb protokollt a fertőzöttekkel kapcsolatos eljárásrendről. A protokoll szembetűnő változást tartalmaz az igazoltan fertőzött, elkülönített kórteremben kezelt betegek ellátása során viselendő védőeszközökről.
Ehhez képest az előző, 2020. 03.16-án kiadott protokoll még ezt tartalmazta:
Ezek a változások rímelnek a WHO és az ECDC (European Centre for Disease Prevention and Control) ajánlásaira.
A 2020.03.31-i ECDC ellátási ajánlás ugyanígy „lebutította” az alkalmazandó védőeszközök listáját, de legalább annyit meghagyott, hogy ha van az ellátónak jól illeszkedő FFP2 félálarc, akkor azt használják inkább.
Healthcare workers in contact with a suspected or confirmed COVID-19 case should wear a surgical mask or, if available an FFP2 respirator tested for fitting, eye protection (i.e. visor or goggles), a long-sleeved gown or apron, and gloves [19].
Mi ezzel a baj?
A probléma kettős
- A nemzetközi ajánlások, így a magyar ajánlás sem tudományos tényeken, kutatáson alapul
- A sebészi szájmaszk nem védőeszköz
Mit látunk az ECDC ajánlásban?
Az idézet végén található egy 19-és számú irodalmi hivatkozás. Ebből már gondolhatnánk, hogy megalapozott, ám ha felkeressük ezt, a következő dokumentumot látjuk
19. European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC). Guidance for wearing and removing personal protective equipment in healthcare settings for the care of patients with suspected or confirmed COVID-19 2020 [cited 8 March 2020]. Available from: https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/guidance- wearing-and-removing-personal-protective-equipment-healthcare-settings
Azt nevezhetjük technikai hibának, hogy az ott lévő link nem él. Azt azonban már kevésbé, hogy a honlapon keresővel megtalálható dokumentum egy szóval sem javasolja a gyanús vagy igazolt eseteknél a sebészi szájmaszkot, hanem minimum FFP3 vagy FFP2 szűrőképességű légzésvédő félálarcot mond. A sebészi maszk használatát csak abban az esetben írja elő, ha egyszerűen nincs elérhető védőeszköz, ráadásul ezt nem központi irányelvként, hanem helyi, esetről-esetre akár változó, kockázatértékelés alapján meghozott döntésként irányozza elő.
Az ECDC ajánlás saját hivatkozása így nem egy tudományos cikk vagy korszerű kutatási eredmény, hanem csak egy másik tájékoztató anyag, ezen felül a hivatkozás nem is alapozza meg az ajánlást magát, mivel mást állít.
A sebészi szájmaszk nem védőeszköz
Vagyis igen, de nem úgy. Nyelvhasználatilag nevezhetjük annak, hiszen egy eszköz, amely bizonyos fokú védelmet biztosít. De a szakértői bizonyítás és és a szaknyelv szabványokon, jogszabályokon és a szakma szabályain alapul.
A hatályos jogszabályok alapján a védőeszközöket, ezen belül a légzésvédő eszközöket is nemzetközileg akkreditált intézetekben minősíteni szükséges. Csak az ezen minősítéssel ellátott eszközök nevezhetőek védőeszköznek és használhatóak védőeszközként. Ezt jól megfogható közérdek, a munkavállalók egészségnek védelme indokolja.
Egyszerű hasonlat: a kerékpár nem autó
Ahhoz, hogy egy tárgyat autónak nevezzünk, meg kell felelnie a szabványokban és jogszabályok lefektetett követelményeknek, különféle engedélyezési és hatósági eljárások után vehetjük csak használatba azokat. A kerékpárnak is van kereke, forgalomban közlekedhetünk vele, de mivel másra való, más szabályoknak kell megfelelnie, nem nevezhetjük autónak, nem használhatjuk autóként. Ezt köztudomású tényként kezelhetjük.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet a honlapján szépen összefoglalja, hogy mi az FFP1/2/3 légzésvédő félálarc, ami egyéni védőeszköz, és mi a sebészi (vagy orvosi) szájmaszk, ami orvostechnikai eszköz.
A légzésvédő félálarcokat az alapján csoportosítják és jelölik, hogy milyen a szűrőképességük, mennyi a maximális alászívás (maszk és arcbőr között bejutó levegő) mértéke, ezek alapján beszélhetünk FFP1/2/3 szűrőképességről. Ezek a fogalmak a sebészi szájmaszk esetében nem is igazán mérhetőek (maximum a pórusméret), hiszen nincs semmilyen merev illeszkedés a maszk és az arc között, így maguk a védőeszközökre vonatkozó szabványok, mérési protokollok nem is használhatóak esetükben. Különböznek abban a tekintetben is, hogy az FFP2/3 maszkok jellemzően szeleppel el vannak látva, azaz a kifújt levegőt nem szűrik. Természetesen harosan egyre több szelepnélküli maszkkal fogunk találkozni, ennek költséghatékonysági oka van, olcsóbb, gyorsabb előállítani.
Akkor most a sebészi szájmaszk nem is véd?
Dehogynem,
- korlátozott védelmet nyújt a nagyobb nyálcseppek (és a bennük található vírusok) szánkra, arcunkra kerülése ellen
- korlátozott védelmet nyújt azok közvetlen belélegzése ellen
- jelentős mértékben akadályozza, hogy a mi nyálunkban lévő kórokozók a környezetbe kerüljenek
azaz fejt ki bizonyos védelmi hatást, így amennyiben nem áll a rendelkezésünkre egyéni védőeszköz, használjuk, használnunk kell saját magunk jól felfogott érdekében.
Azért véd csak korlátozottan, mert
- nincs megfelelő pórusmérete, szűrőképessége, ezzel szemben a védőeszközöknek (különösen a biológiai ágensek ellen előírt FFP3 típusú félálarcnak) van
- nincs megfelelő kialakítása, tartása, így nem illeszkedik az arcra, mozog rajta, ezzel szemben a félálarcok merevebbek, jobban rögzülnek, rendesen zárni képesek a belélegzett levegő útját.
- nincs meghatározva a szűrés nélkül belélegzett levegő (alászívás) mennyisége, ezzel szemben a félálarcoknál pontos mérési módszertannal, szabványok alapján ez megtörténik, így kerülnek besorolásra
Összefoglalás és vélemény
Igazságügyi foglalkozás-orvostan szakértőként orvosszakmai hibának tartom, hogy hivatalos kommunikációban összemossuk a védőeszköz fogalmát a légzésvédelem esetében, egy platformon említve a részecskeszűrő félálarcokat a sebészi maszkokkal.
Hibának tartom, hogy egészségügyi ellátók részére nem tudományosan igazolt, kutatásokon alapuló szakmai protokollokat adunk ki, hanem kritika és felülvizsgálat nélkül veszünk át nemzetközi ajánlásokat.
Sajnos a munkavédelmi szakmai állásponttal szemben a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem egyéni légzésvédő eszközt javasol a koronavírussal igazoltan fertőzött, elkülönítő kórteremben fekvő betegek ellátása során, az ott betegellátást vagy egyéb tevékenységet végző dolgozók számára. A vírusok ellen védelmet nyújtó, FFP3 félálarcot már meg sem említi itt, az FFP2 típusút zárójelesen odarakja.
Teljes mértékben elfogadható és szakmailag indokoltnak tartom azt a vezérlő elvet, hogy minden helyzetben a lehető legmagasabb fokú védelmet kell biztosítani a dolgozók számára, így ha már elfogyott, és nincs FFP3 légzésvédő, akkor FFP2-t használjanak, ha nincs az sem, akkor sebészi szájmaszkot.
Teljes mértékben osztom azt az elosztási elvet, hogy korlátozott készletek esetén a legmagasabb védelmi fokú védőeszközt azoknak kell fenntartani, akik a legmagasabb kockázatú beavatkozásokat végzik.
De ez nem egyenlő azzal, ami jelenleg a hivatalos kommunikációban és protokollban megjelenik. Ideje lenne a korrekt, egyenes és őszinte beszédnek. A protokollt úgy kell megalkotni, hogy az alapelveket egyértelműen tükrözze, és az alkalmazó lépésről-lépésre tudja az abban foglaltakat követni, amennyiben változnak a lehetőségei.
Kiss Róbert alezredes az Operatív Törzs 2020.03.31-i sajtótájékoztatóján így nyilatkozott:
Minden egyéni védőfelszerelés, mind az egészségügyi dolgozóknak, mind a betegeknek teljes körűen rendelkezésre áll
Valóban?
Kiemelt kép: Unsplash
