Tavaly év végén egy csodálatos salátatörvénnyel módosítottak számos olyan jogszabályi szakaszt, amelyeknek a munkaegészségügyi szaktevéknységre hatásuk van. A változások fokozatosan lépnek hatályba, és minden munkaegészségügyi szakvéleményt, megfontolást nélkülöznek.
A változás nem csak a mi szakterületünket érinti, hanem a munkabiztonságot is, kiemelten a különféle végzettségekkel végezhető tevékenységeket, valamint számos olyan korábbi hivatkozás, listák (pl. jegyzőkönyvek, nyilvántartások tartalmi elemei) is beemelésre kerültek a törvénybe, amelyek eddig más szabályzókban, vagy éppen csak honlapra való utalással szerepeltek. Az alábbiakban a hatálybalépés sorrendjében sorolom a változásokat, és csak azokat, amelyeknek a munkaegészségügyi szakemberek munkájára közvetlen hatása van.
Szövegmagyarázat:
- nem változott szövegrészek
törölt szöveg- új szöveg
- fontos kulcsszavak a változásban
- véleményem és megjegyzések
2023.01.01-től hatályos
21.§ Munkavédelmi üzembe helyezés
(3) A munkavédelmi üzembe helyezés….munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
(8) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.
A változás nem egyértelmű a munkavédelmi szakembereknek, de nekünk sem, mivel ebbe a megfogalmazásra egy munkaegészségügyi szakember sem illik bele, így nem végezhetnénk ezt a vizsgálatot? Mindenesetre jelenleg úgy néz ki, hogy arra vonatkozik, hogy pl. egy erősáramú gyártóberendezés vizsgálatát ne végezhesse egy bőrdíszműves szakvégzettségű munkavédelmi mérnök.
54.§ Kockázatértékelés és egyéb megelőző intézkedések
(6) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
(6a) A megelőzési stratégia a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt 1-9 főt foglalkoztatók esetében a kockázatértékelés részét is képezheti.
55.§ Munkavédelmi oktatási tematika a munkavállalóknak
(3) Az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.
Fontos, hogy nevesítve lett, hogy az egészségügyi részbe munkaegészségügyi szakembernek bele kell dolgozni.
57.§ Munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező alkalmazott/külső szolgáltató
(1) A munkáltató … köteles munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás …külső szolgáltatás útján is megvalósítható. A külső szolgáltató e tevékenysége során, a feladatai ellátása érdekében és az ahhoz szükséges mértékben kezeli az érintett munkavállalónak az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott személyazonosító és egészségügyi adatait…
Ez azért csodálatos, mivel ugyanezt a jogkört a törvény nem adja meg a cég által foglalkoztatott saját munkavédelmi szakembernek, csak a külsősnek. Ez ebben a formában nem koherens, és jobb lett volna egyértelműen lehatárolni, hogy ezt a feladatot végző személy (mindegy, hogy külsős vagy saját alkalmazott) milyen mértékben és célból jogosult ilyen adatok kezelésére.
63/A.§ Veszélyes anyagok nyilvántartása
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,
b) az expozíciót okozó veszélyes anyag nevét,
c) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét határértékkel szabályozott veszélyes anyag esetén
ca) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, és
cb) az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként,
d) az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként
Mint azt tudjuk, nem kizárólag a határértékkel szabályozott vegyi anyagok veszélyesek. Ezekből egyébként a magyar jogrendben 319 darab van, míg a CLP rendelet 4339 vegyi anyagot sorol fel, amelyeknek van számottevő egészségügyi hatása és veszélye. Ha ezeket nem tartjuk nyilván, nem tudunk róla, hogyan lehet a jövőben az esetleges adjuváns hatásokat kiszűrni, rájönni, hogy valami baj van? Elképesztő.
63/E § Biológiai tényezők
(1) A munkáltató annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a biológiai tényezők okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal szemben, jegyzéket készít azokról a munkavállalókról, akik a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló jogszabály alapján a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők kockázatának vannak kitéve.
(2) A jegyzék tartalmazza…(részletes tartalom)
Diszkréten megjegyzem, hogy a biológiai veszélyek besorolása alapján a vonatkozó jogszabály mellékletének 101. pontjában szereplő Súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus (SARS-CoV-2) 3-as besorolású, így gyakorlatilag minden munkahely minden munkavállalóját a fenti jegyzékbe be kell venni, hiszen ennek a kockázatnak mindenki ki van téve.
63/F § Biológiai tényezők tevékenység bejelentésének részletei
63/G § Azbeszt tevékenység bejelentésének részletei
63/H § Túlnyomásos tevékenység bejelentésének részletei
63/I § Éles-hegyes eszközös tevékenység bejelentésének részletei
64/A § Munkabalesetek bejelentésének részletei
64/B § Munkavédelmi hatóság munkabaleseti nyilvántartása
64/C § Foglalkozási betegségek bejelentése
64/D § Munkavédelmi hatóság foglalkozási betegségek nyilvántartása
64/E Munkavédelmi hatóság fokozott expozíciós esetek nyilvántartása
65. § (1) A munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíció kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók megelőzésére.
(2) Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a munkabaleset kivizsgálása.
(3) A fokozott expozíciós eset kivizsgálása munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.
2023.04.22-től hatályos
18. § Védőeszköz
(4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni és használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik egyéni védőeszköz EK-EU-megfelelőségi nyilatkozattal illetve egyéni védőeszköz EK típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.és szükség esetén EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal.
2024.01.01-től hatályos
8. § (1) Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet.
Az alábbi számos módosítás után egyben véleményezem majd, mivel mindenhova ugyanaz a kitétel került be.
(2) A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén bányászati -, szakmai képesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti vagy végezheti.
(3) A munkáltató a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat munkaegészségügyi – ezen belül foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan – szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. Jogszabályban meghatározott esetekben közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthat munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat.
21. § Munkavédelmi üzembe helyezés
(3a) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.
23. § Soron kívüli ellenőrzés
(2a) A soron kívüli ellenőrzéshez szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.
54. § Kockázatértékelés
(2a) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, 1-9 főt foglalkoztatók esetében a kockázatértékelés munkaegészségügyi tartalmával kapcsolatos feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.
(6b) A megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítása a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, 1-9 főt foglalkoztatók esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel is ellátható.
55. § Munkavállaló munkavédelmi oktatása
(3) Az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott munkaegészségügyi feladatot a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.
56. § Védőeszköz juttatás
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.
58. § Fogleü és munkakörnyezet
(2a) Az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.
A fentiekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy mind az Országos Munkavédelmi Bizottság, mind a Szakmai Kollégium Foglalkozás-orvostani Tagozata, mind az NNK Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya is írásban tiltakozott már a törvénytervezet időszakában. A súlyosan szakmaiatlan döntés értelmezhetetlen, értelmetlen, és nem tudni, hogy kinek az érdekeit szolgálná.
- Ha van alapellátó fogleü orvos, akkor miért egy közeg felügyelővel csináltatná a kockázatértékelést a munkáltató?
- Mi alapján hagyja jóvá a fogleü orvos az ellenőr beemelését a folyamatba?
- Jogosult elkérni az ellenőr indexét, hogy mennyi munkaegészségügyi képzést kapott az egyetemen?
- Hogyan igazolja az ellenőr a jártasságát? Bemutat(hat)ja korábbi munkáit?
- A közegészségügyi ellenőri képzés során jelenleg összesen (elmélet és gyakorlat) kb. 40 órányi a munkaegészségügyi tárgyú képzés. Ez értelemszerűen semmiféle jártasságot nem alakít ki, mégis a jogszabály alapján kompetenciát kapna ennek a végzésére.
- Mi van akkor, ha nem hagyja jóvá az orvos? Akkor mi értelme ennek a paragrafusnak?
2024.04.01-től hatályos
63/A. § Veszélyes anyag nyilvántartás
(3) A munkáltató a nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését követő tíz évig, ha a munkavállaló munkahelyén rákkeltő hatású anyagoknak van kitéve, ötven évig megőrzi.
63/B § Rákkeltő nyilvántartás az exponáltakról
(1) A munkáltató a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások, valamint daganatos megbetegedések megelőzésének céljából nyilvántartást vezet azokról a munkavállalókról, akik munkavégzésük során rákkeltő,vagy mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok expozíciójának vannak vagy lehetnek kitéve. A nyilvántartás célja továbbá, hogy a munkavállalók egészségének védelme, a rákkeltő,vagy mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok által okozott foglalkozási eredetű egészségkárosodások, valamint daganatos megbetegedések megelőzése, és a foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a rákkeltő,vagy mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok okozta kockázatok utólag azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és dokumentáltak legyenek.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
- a) a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,
- b) az expozíciót okozó rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag nevét,
- c) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, és
- d) az expozíciós koncentráció mért vagy becsült adatait anyagonként.
(3) 124 A munkáltató az a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a rákkeltő és mutagén anyagok tekintetében az expozíció utolsó napját követő ötven évig, ha a munkavállaló munkahelyén reprodukciót károsító hatású anyagoknak van kitéve, legalább öt évig megőrzi.
Fontos, hogy jövőre már nem csak a mérhető, hanem a becsült koncentrációt is fel kell tüntetni a nyilvántartásban.
63/C § Rákkeltő tevékenység bejelentés
…rákkeltővel, mutagén vagy reprodukciót károsító anyaggal…
83/A § Munkavédelmi hatóság rákkeltő nyilvántartás
…rákkeltővel, mutagén vagy reprodukciót károsító anyaggal…
Rákkeltő, mutagén 50 év után törli az adatokat
Reprodukciót károsító 5 év után törli az adatokat
2026.01.01-től hatályos
54. § Kockázatértékelés
(6c) A megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kialakítása a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatóknál a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti I. és II. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek esetén felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.
(8a) A kockázatértékelés elkészítése a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek esetén a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatónál felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.
Összefoglalás
Véleményem szerint a módosítások jelentős része nem szakmai alapokon nyugszik. A 9 vagy 50 főt foglalkoztató cégek esetében különbséget állít fel a törvény a bizonyos tevékenységekhez kötött végzettség tekintetében, de mégis miért? A munka veszélyességét nem az határozza meg, hogy 9 főnél vagy 50-nél többen dolgoznak ott. Ha kevesebben, akkor ott nem szükséges ugyanaz a szakértelem a megelőző intézkedésekhez?
Sajnos egyértelműen tetten érhető a módosítások kapcsán, hogy a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez fűződő jogai sérülni fognak, és ennek semmilyen munkabiztonsági vagy munkaegészségügyi alapja nincs és nem is lehet. Ezek kormányzati döntések vélt és valós érdekek mentén, amelyek semennyire nem szakmaiak.
