Visszatérés a munkahelyekre – valóban milliós bírsággal kezdhetjük?

Home / munkáltató / Visszatérés a munkahelyekre – valóban milliós bírsággal kezdhetjük?

A nebulinea.hu oldalon megjelent közös interjúnkat itt is olvashatjátok:

Márciusban szinte percek alatt megváltozott az életünk, olyan helyzettel találtuk szembe magunkat, amit előtte el sem tudtunk volna képzelni. Egyik napról a másikra vált bizonytalanná körülöttünk minden, aggódtunk a családunkért, a munkahelyünkért, a megélhetésünkért, egyáltalán az életünkért. A bezártság próbára tett bennünket, és közben már felmerült a kérdés, hogyan tovább? Újabb próbatétel az újrakezdés, hiszen megváltoztak a körülmények, nekünk is változtatnunk kell – ahogy a saját életünkben, úgy a munkahelyeken is.

Az utóbbi hónapokban vészhelyzeti szabályozás lépett életbe, mely – a hatályos jogszabályok mellett – szabályozza az újraindulás, a munkahelyekre való visszatérés feltételeit és kereteit is. A kormányrendeletek (pl.: 211/2020.) a munkahelyi védekezés kialakításához is irányt mutatnak, ezzel kapcsolatban számos jogi értelmezés született. Megoszlanak azonban a vélemények a gyakorlati alkalmazást illetően. A nebulinea.hu szakmai véleményt kért. A munkavédelmi kockázatértékelésről és intézkedésekről, valamint a lehetséges szankciókról és javasolt megelőző tevékenyégekről kérdeztük szakértőinket:

Kodolányi Gábor

munkabiztonsági igazságügyi szakértő, MUFOSZ elnökségi tag, MMK MBT elnökségi tag

Dr. Nagy Marcell

foglalkozás-orvostan, munkahigiéné szakorvos, igazságügyi foglalkozás-orvostan szakértő

 
 
 
 
nebulinea.hu Mi a véleményük a munkahelyi kockázatértékelés újbóli elkészítéséről az újraindítás kapcsán? Szükséges?

 

KG Alapvetően nem kell újra elkészíteni, kiegészíteni szükséges. De kezdjük az alapoknál.

A munkavédelem felépülése az alábbiak szerinti alakul:

A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. tv. 54.§) alapján a kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Azaz az adott témától függően kell eldönteni, hogy külön az egyik vagy közösen mindkét szakember végzi-e ezt el. Ezen túlmenően egyéb törvény és jogszabályok is előírnak kockázatértékelést-becslést a munkavédelem területére. Pl. veszélyes anyagok kockázatbecslése (2000. évi XXV. törvény), pszichosziciális kockázatok (1993. évi XCIII. tv.), biológiai kozkázatok (61/1999. EüM r.) stb.

A jelen helyzet (COVID-19) kapcsán a biológiai kockázatértékelés és a veszélyes anyagok kokázatbecslése kerül szóba első körben. Megfontolandó még a pszichoszociális kockázatok felülvizsgálata is.

NM A kockázatértékelés – bár sok cég így kezeli – hangsúlyosan nem „csak egy papír”, amit a jogszabályok megkövetelnek, sem pedig egy olyan dokumentum, amely csak arra jó, hogy azzal riogassanak mindenkit, hogy milliós bírságokat kap, ha nem lesz rendben. A kockázatértékelés olyan, mint egy jó használati utasítás, amit ha elolvasunk, tudni fogjuk, hogy mi hogyan működik, hogyan kell használni. Bármikor szükségünk lehet rá.

Újból nem szükséges elkészíteni a kockázatértékelést, de felülvizsgálni és kiegészíteni mindenképp muszáj. A járvány hatására sok cégnél megváltozott az élet, korábban nem használt megoldások, esetleg új technológiák kerültek bevezetésre (pl. home office, vagy egy étterem elkezd kiszállítással foglalkozni). A járvány mindenki életére hatással volt, és előtérbe hozta az egészségvédelem fontosságát, ennek a kockázatértékelésből is ki kell tűnni. A munkatevékenységeket felül kell vizsgáljuk, hogy meghatározzuk azokat a szabályokat, amelyek betartásával a munkavégzés továbbra is biztonságos, és az egészséget nem veszélyeztető marad.

 
nebulinea.hu Melyik szaktevékenységhez tartozik a kockázatértékelés elkészítése, azaz konkrétan kinek a feladata?

 

NM A kockázatértékelés elkészítése közös munka, részt vesz benne a munkabiztonsági szakember, az orvos, de maga a munkavállaló is, hiszen ő ismeri legjobban a saját környezetét, munkaeszközeit, ő látja legjobban, hol van probléma, és mit lehetne vele kezdeni. Ez mindenképp egy közös feladat.

A közegészségügyi, munkaegészségügyi, egészségvédelmi nézőpont hozzáadása ugyanakkor az orvos dolga, ne féljünk megkérni a felülvizsgálatra, hiszen ez jogszabályban rögzített alapfeladata! Ha esetleg visszautasítaná a felkérést, akkor keressünk jobb szolgáltatót, hiszen a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nagyon nem azt jelenti, hogy évente-kétévente egyszer „lát az orvos”.

A munkaegészségügyi szaktevékenységek a hatályos jogszabályok alapján az alábbiak, ezekben mindenképp részt kell vennie foglalkozás-orvostan szakorvosnak.

  • munkavédelmi üzembehelyezés előzetes vizsgálata (Mvt. 21.§ (3))
  • a munkahely, egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzése baleset vagy rendkívüli körülmény esetén (Mvt. 23.§ (2))
  • egységes és átfogó megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítása (Mvt. 54.§ (6))
  • közreműködés a kockázatértékelés készítésében (Mvt. 54.§ (8))
  • egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatok indikálása (Mvt. 54.§ (8))
  • az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje (Mvt. 56.§)
  • az elektromágneses terek jelentette kockázatra vonatkozó értékelés elkészítése (33/2016 EMMI R. 7.§)

KG Az előzőek alapján a munkaegészségügi szaktevékenységet ellátó személy/szolgáltató feladatkörébe tartozik. A vonatkozó jogszabály (27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 1.§, 4.§) alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi ezt a tevékenységet.

 
nebulinea.hu Mik tehát a konkrét, gyakorlati teendők?

 

KG Ez minden munkáltató esetében változó. Függ pl. a leállás időtartamától, a végzett tevékenységtől, a munkavégzés helyszínétől stb. Az új, vizsgálandó fő kockázatok a vírus(ok) jelenlétének valószínűsége, illetve az újonnan bevezett tisztító-fertőtlenítő szerek hatása. A pszichoszociális kockázatok felülvizsgálatánál gondoljunk pl. az otthonról visszatérőkre, a bevezetett belső szabályozásokra (elkülönítés, maszk, távolságtartás, paravánok stb.), melyek belső konfliktusok forrásai lehetnek.

Munkáltatók részéről javasolt felvenni a kapcsolatot – ha még nem tették ezt meg – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval a további intézkedések egyeztetésére. Szükséges esetben a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyt is be lehet vonni, de ez alapvetően nem az ő kompetenciájuk! Ne feledkezzünk meg a munkavédelmi képviselő bevonásáról se!

Az értékelés eredményeit, illetve a szükséges intézkedéseket igazolható módon közölni kell a munkavállalókkal (oktatás). További intézkedés lehet a maszk használatának bővített körben történő bevezetése is. Ebben az esetben javasolt az előzetes orvosi vizsgálat is!

NM Ami most közös minden munkahely esetében, az a – korábban ritkán előkerülő – járványügyi intézkedések, szabályok figyelembevétele. Érdemes külön járványügyi tervet készíteni, amelyet hasonló esetben csak le kell porolni és kiegészíteni az adott kórokozóval kapcsolatos tudnivalókkal.

Mindenképp fejlődni fog a bizalmi viszony, hiszen munkáltatóként érdekünk, hogy a beteg dolgozónak engedjük, hogy már enyhe fertőző tünetek megjelenése esetén is inkább otthonról dolgozzon – ezzel egyrészt megelőzzük, hogy a cégünknél többen kiessenek a munkából, másrészt akár még hatékonyabb is lehet a munkatárs, kevesebb nap esik ki táppénz miatt.

Az elmúlt három hónap bizonytalansága, a bezártság, az otthoni tanítás mindenkiben nyomot hagyott, megviselt bennünket. Oda kell figyelni a pszichés terhelésre, a fokozatosságra. Az általános intézkedéseket akár a megelőzési stratégiába is bele lehet illeszteni, nem muszáj a kockázatértékelésben helyet keresni neki.

Amennyiben új munkafolyamatok jelentek meg a cégnél, azokra vonatkozóan természetesen teljes körűen el kell készíteni a kockázatértékelést.

 
nebulinea.hu Több forrásban is megjelent, hogy a 1,5 méteres távolságtartás miatt kell újra elvégezni a kockázatértékelést, ez eddig itt nem került szóba. Miért?

 

KG Mert ebben az esetben már a jogszabály alkotói elvégezték ezt helyettünk, és ez alapján hozták meg ezt az előírást. Tehát ez már a kockázatértékelés intézkedése. Ezt be kell tartani a lehetőségek szerint.

NM A kockázatértékelés multidiszciplináris tevékenység, és nem egy konkrét távolságtartási szabály az, ami elindít egy ilyen folyamatot. Például lehet, hogy nem tudjuk megvalósítani, hogy a bolti pénztáros mindig legalább másfél méterre legyen a vevőtől vagy a másik pénztárostól. Számos lehetőség létezik a kockázatok csökkentésére, használjuk a „józan paraszti eszünket”, és megtaláljuk a kielégítő megoldást a felmerülő problémákra.

 
nebulinea.hu Valóban kell a munkáltatóknak tartaniuk a milliós bírságtól?

 

KG A kormányunk vészhelyzeti intézkedései közt több olyan előírás is szerepel, mely kitol bizonyos határidőket (pl. időszakos felülvizsgálatok). Ebből is látszik, hogy nem az a fő cél, hogy az esetleg a szakadék széléről visszatérő munkáltatókat pénzügyi szankcióknak tegyük ki, hanem a működés fenntartása. Véleményem szerint, ha egy munkáltató tudja azt érdemben igazolni (gyakorlat, tájékoztatók stb.), hogy minden tőle elvárhatót megtett a munkavállalók egészségének és biztonságának megóvása érdekében, a hatóságaink nem fognak ezen eszközhöz folyamodni. Az ezzel való “fenyegetőzés” inkább médiafogás, mint a szakmai alapelvek átgondolása, közlése.

NM Természetesen a hatóságnak joga van bírságokat kiszabni, de egy hatósági ellenőrzés során bírságot abban az esetben alkalmaznak, ha valami olyan súlyú mulasztás történik, amely közvetlen veszélyt jelenthet. Persze ha egy cég egyáltalán nem rendelkezik kockázatértékeléssel, akkor erre nehezen mondható, hogy a járvány miatt nem volt ideje elkészíteni, és egyidejűleg a cég számos törvényt és jogszabályt szeg meg. De a hatósági ellenőrzésnek sem a szankcionálás a célja, hanem a hiányosságok feltárása és azok kiküszöbölése.
Szerintem nem bírság-cunamitól kell tartani, hanem magunk és munkavállalóink érdekében végeztessük el a felülvizsgálatot. Ez közös érdekünk, és egyben a cég érdeke is.

 
nebulinea.hu A közeljövőben újra felmerülhet ilyen vírus vészhelyzet, mit tegyünk?

 

KG Általánosan célszerű egy ilyen esetekre vonatkozó tervet előkészíteni. És itt ne csak vírusokra gondoljunk, hanem egyéb természeti jelenségekre is, mint pl. extrém havazás, árvíz, hőségriadó stb.

NM Két dolog nagyon fontos a hasonló helyzetek cégen belüli kezeléséhez. Egyrészt a korábban már említett járványvédelmi terv. Ezt érdemes alaposan kidolgozni fázisokra bontva, hogy miket tegyünk a felkészülés időszakában, mit kell tenni a veszélyhelyzet idején, és mit kell tenni a visszatéréskor.

A másik fontos dolog pedig a katasztrófakommunikáció, legyen olyan team kijelölve, akik folyamatosan követik az eseményeket, és annak megfelelően tiszta és egyértelmű utasításokkal, információkkal tudják segíteni a dolgozókat. Ahogyan megtapasztalhattuk, a bizonytalanság a legrosszabb, tiszta és érthető kommunikációval könnyebben átvészelhető egy hasonló időszak mindenkinek.

 
nebulinea.hu Milyen szempontokat vegyünk figyelembe egy ilyen terv elkészítéséhez?

 

KG A teljesség igénye nélkül az alábbi főbb területeket javaslom átgondolni:

  • Riasztási/tájékoztatási lánc kialakítása (e-mail, mobil, személyes stb.)
  • Irodai dolgozóknál – home office vs távmunka?
  • Fizikai dolgozóknál – műszak eltolások, munkaszervezés
  • Tartalékok képzése (pl. maszk, kesztyű, fertőtlenítő, kármentő anyagok stb.)
  • Üzleti utak korlátozásának lehetőségei
  • Informatikai biztonság
  • Családi háttér (lakókörülmények, gyermekek, ápolásra szorulók)
  • Veszélyeztetett réteg (életkor) alapján történő intézkedések
  • Karbantartás, eszközök műszaki felügyelete, beindítások stb.
  • Újraindulási terv
  • Fentiek igazolt oktatása

NM A prevenció elengedhetetlen, amit érdemes mindenképp áttekinteni

  • alapvető higiéniai rendszabályok (pl. beérkezés után kötelező kézmosás)
  • takarításhoz, fertőtlenítéshez használt szerek, folyékony szappanok, klímatisztítók ne csak antibakteriális spektrumúak legyenek, hanem antivirális is
  • takarítási rend szigorítása (sűrítés, kilincsek, fogantyúk, kapcsolók (pl. mikrohullámú sütő kezelőfelület, hűtő fertőtlenítés))
  • enyhe tünetek (akár egyszerű nátha) esetén is inkább home office munkavégzés, ha lehetséges
  • pszichés terhelésre hangsúlyosabban oda kell figyelni, home office esetén is gyakori kapcsolattartás (nem ellenőrzés!)
 
nebulinea.hu Mindketten a kiemelték a közös szaktevékenység fontosságát. Hogy érzik, a szakma két ága részéről megvalósítható-e az együttműködés?

 

NM Sajnos a munkavédelem minden szintjén előfordul rosszul működő kooperáció, a hatóság és a cégek, a munkáltató és a munkabiztonság vagy munkaegészségügy, a munkabiztonság és a munkaegészségügy között. Mindenkinek tudatosítani kellene magában, hogy a célunk közös, az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a cég érdeke (termelékenység, profitábilitás) és a munkavállalók érdeke (egészségmegőrzés, optimális munkakörnyezet és terhelés) között. Kifejezetten fontos, hogy az orvosra ne csak az alkalmasságvizsgálatok során számítsunk, ennél sokkal több feladatuk van.

A munkavédelem bár úgy tűnik, hogy rövid távon költséges, mégis néhány éven belül már kifejezetten látható és mérhető hasznot hajt. Ez nem a „megúszós” terület, itt emberéletekről, egészségről van szó, kiemelt figyelmet kell, hogy élvezzen. Ha munkáltatóként úgy látjuk, hogy akár a munkabiztonsági, akár a munkaegészségügyi terület nincs rendben a cégünknél, keressünk olyan szakembereket, akikkel jobban és hatékonyabban együtt tudunk működni. Ahogyan máshol, itt is kiemelten fontos a bizalom, a szakértelem és a referencia.

KG Dr. Nagy Marcellhez csatlakozva, ez idáig nem volt jellemző az érdemi együttműködés. De talán a jelenlegi helyzet kapcsán a felelős munkáltatói igény is megnő ezen szaktevékenységek elismerésére, ezáltal a közös munkavégzés elvárására. Tény, hogy gondolkodási módot kell váltanunk nekünk is, mint szolgáltatóknak.

Jelen cikk szerzőinek ez ügyben ez az első lépésük…