A MISZK tájékoztató felhívást tett közzé, amely ezen a linken található. Az állásfoglalás szövege az alábbiakban olvasható:
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján elektronikus eljárásra kötelezett az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet.
Az Eüsztv. 1. § 48. pontja szerint a törvény értelmezésében ügyfél az eljárás valamennyi résztvevője, így a szakértő is. E rendelkezésekből az következik, hogy a gazdálkodó szervezeti formában működő igazságügyi szakértő a bírósági peres vagy nemperes eljárásokban, közjegyzői nemperes eljárásokban és a közigazgatási hatósági eljárásokban törvény eltérő rendelkezése híján egyaránt elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, azaz a bíróságnak, közjegyzőnek vagy hatóságnak címzett nyilatkozatait és az igazságügyi szakértői véleményt is csak elektronikus úton, az ügyfélkapun vagy a cégkapun keresztül küldheti meg. Az elektronikus kapcsolattartás részbeni vagy egészbeni mellőzése az egyes eljárásokban már kivételes, és mindig konkrét törvényi rendelkezésen alapul.
A gazdálkodó szervezet fogalmára a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja irányadó, eszerint egyéb szervek mellett gazdálkodó szervezetnek minősül a gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó. Ez azt jelenti, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartás alól csak azok az igazságügyi szakértők mentesülnek, akik tevékenységüket nem valamelyik fenti formában látják el. Esetükben az elektronikus kapcsolattartás nem kötelező, de – ahogy azt az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 44. § (2) bekezdése is lehetővé teszi – az elektronikus kapcsolattartást vállalhatják.
Az elektronikus kapcsolattartás vállalása, illetve a kötelező elektronikus kapcsolattartás egyaránt egyszeri adminisztratív kötelezettségekkel jár:
- az igazságügyi szakértői névjegyzékbe be kell jelenteni azt a tényt, hogy az igazságügyi szakértő (társaság esetén a kapcsolattartást konkrétan vállaló vezető tisztségviselő nevének és személyes adatainak megjelölésével) az elektronikus kapcsolattartást vállalja,
- az igazságügyi szakértői névjegyzékbe be kell jelenteni a hivatalos elektronikus elérhetőséget (azaz az ügyfél- vagy cégkaput),
- az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába be kell jelenteni a hivatalos elektronikus elérhetőséget.
Fontos, hogy az elektronikus kapcsolattartás esetén a Szaktv. eltérő szabályokat ad a szakértői vélemény aláírására és ellenjegyzésére, ezeket lásd a Szaktv. 47. § (9) bekezdésében és 48. § (5) bekezdésében. (munkegeszsegugy.hu megj.: Ez tulajdonképpen annyi, hogy az ÁNYK-ból ügyfélkapun/hivatali kapun keresztül kell megküldeni)
Ki kell végül emelni, hogy bár az egyes eljárásokban a különböző bíróságok, közjegyzők és hatóságok eltérő gyakorlatot követnek, és eltérő mértékben követelik meg az elektronikus kapcsolattartást, a fent hivatkozott törvényi rendelkezések egyértelműek, és megsértésük akár eljárási bírsággal is járhat. E rendelkezéseket a jogalkalmazói gyakorlat is egyre szélesebb körben alkalmazza, ezért nem célszerű azzal számolni, hogy a kirendelő hatóság minden alkalommal külön fel fogja hívni az igazságügyi szakértőt az elektronikus eljárásra.
