Személyi higiénés vizsgálatot kell végezni minden munkavállalónál, aki járványügyi érdekből kiemelt munkahelyen dolgozik. Leggyakrabban élelmiszer előállításával és forgalmazásával foglalkozó munkavállalókkal találkozunk alkalmasságvizsgálat keretében, és sokszor rosszul töltjük ki az „Egészségügyi kiskönyvet”.
Jóllehet az Alk. jogszabály 3.§ (3) azt mondja, hogy a személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli, később mégis ellentmondásba keveredik.
A 4.§ feletti cím szépen megnevezi
Előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata
A 6.§ felett aztán egyszer csak eltűnik, és szó sem esik róla az időszakos vizsgálatok között
Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat
Majd a 7.§ felett ismét felbukkan
Soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat
A helyzet az, hogy a fenti ellentmondást nem egyszerű feloldani, különösképpen azért, mert még egyet csavar a jogszabály az alábbi mondattal:
11.§ (5) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (kerületi) hivatalánál – járványügyi érdekből – a tevékenységtől eltiltást kezdeményezi.
Mit tegyen az egyszeri foglalkozás-egészségügyi orvos?
Az teljesen egyértelmű, hogy előzetes, időszakos (évente) és soron kívüli alkalmasságvizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi.
Előzetes vizsgálat során megvizsgáljuk a munkavállalót, tüdőszűrő, Egészségügyi nyilatkozat, Egészségügyi kiskönyv a kulcsszavak, „bőrgyógyászati vizsgálat” kizárólag akkor, ha azt panasz vagy tünet indokolja. (Alk. 4.§ (8))
A kiskönyvbe az „Előzetes” vizsgálatok oldalára beírjuk a vizsgálat megtörténtét (1) kóddal , valamint a Kötelező vizsgálatok oldalra bevezetjük a tüdőszűrés eredményét (2) kóddal.
Időszakos vizsgálat során megvizsgáljuk a munkavállalót, tüdőszűrőt elvégeztetjük, és beírjuk a vizsgálat megtörténtét a kiskönyv „Időszakos” vizsgálatok oldalára (1) kóddal , valamint a Kötelező vizsgálatok oldalra bevezetjük a tüdőszűrés eredményét (2) kóddal.
Akkor mit csinál a háziorvos?
Ez itt a lényeg: ha az illető bármilyen, a könyvben és a nyilatkozatban felsorolt tünetet észlel magán, akkor elmegy a háziorvoshoz, és táppénzre vonul, mert nem dolgozhat! Amikor pedig elmúlt a betegsége, a háziorvos a kiskönyvbe bejegyzi (3) kóddal a soron kívüli személyi higiénés vizsgálat megtörténtét. Vagy ha éppen úgy esik a dolog, akkor hátra a Kötelező vizsgálatok közé bevezet egy mellkas rtg, bőrgyógyászat vagy széklettenyésztés eredményt a megadott kóddal.
Természetesen végezhet időszakos személyi higiénés vizsgálatot, de van rá szükség, ha a FESZ orvos úgyis megcsinálja? Az Alk. jogszabály ugyanis nem ír elő évenként személyi higiénés vizsgálatot sehol, viszont munkaalkalmasságit igen.
Összefoglalóan
A FESZ orvos évente munkaköri alkalmasságvizsgálatot csinál (Alk. 6.§ (1) i)), ennek keretében bejegyzi az (1) kódot, illetve a kötelező vizsgálatokat. A FESZ orvos (3) kódot nem használ, mivel az időszakos munkaköri alkalmasságvizsgálat kiterjed a személyi higiénés állapotra is. (Gyakori hiba: „1,3” bejegyzés az időszakos vizsgálatnál)
A háziorvos soron kívüli személyi higiénés vizsgálatokat csinál, ennek keretében (3) kódot használ, és ő is bevezetheti az időszakos kötelező vizsgálatokat (leginkább mellkas rtg.) a könyv hátuljába, ha éppen úgy jön ki a lépés.
Képek: Unsplash
