Műtőhőmérséklet és a munkaegészségügyi szempontok

Home / Egyéb / Műtőhőmérséklet és a munkaegészségügyi szempontok

Tegnap látott napvilágot a hír, hogy a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbben a műtőben kidőlt egy dolgozó a melegtől, mivel a klíma nem működik megfelelően, vagy sehogy.

A műtők klimatizálása nem kizárólag munkaegészségügyi hanem higiénés szakkérdés is,  kiemelten fontos szempont a betegbiztonság és a fertőzések megelőzése. Ezért egy műtő légtechnikájának még az átlagos munkahelyeknél is szigorúbb szabályozásnak kell megfelelni. Vannak a jogszabályoknál jóval részletesebb épületgépészeti szabványok is, de azok sem tágítják a jogszabályi keretet (hiszen nem is tehetik), így vizsgáljuk csak magát a jogi hátteret.

 

A jogszabály

Mint mindig, kezdjük azzal, mire kötelezi a munkáltatót a jog, nevezetesen a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet.

 

6.§ (4) A (3) bekezdésben megjelölt, szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell
a) állandó, hatékony működőképességüket;
b) meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet;
c) rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását;
d) a szennyezőanyagok felkavarásának megakadályozását;

 

A fentiek alapján tehát állandóan biztosítani kell a működőképességet, és tekintettel a fertőzésveszélyre, a folyamatos tisztán tartást, fertőtlenítést, szűrőcserét is rendszeresen el kell végezni.

 

A biztosítandó hőmérsékletről így fogalmaz a jogszabály:

7.§ (4) Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban a 2. számú melléklet szerinti megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani.

(8) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja,

 

 

A műtőben, amelyben jellemzően könnyű  fizikai munkát végeznek, nyáron kb. 21 fokos hőmérsékletet kellene tartani, illetve semmi esetre sem haladhatja meg a hőmérséklet a 31 Celsius-fokot. 24 fok felett pedig óránként 5-10 perces szüneteket kellene biztosítani, ami egy műtőben viszonylag ritka esetekben valósítható meg.

 

Miért fontos ez?

Amikor emelkedik a külső hőmérséklet, a szervezetünk elkezd kompenzálni, hogy a belső (úgynevezett mag-) hőmérsékletet állandó szinten tartsa. Ezt leghatékonyabban a verejték elpárologtatásával tudjuk megtenni, így hűtjük a bőrt, illetve az erekben keringő vért.

Belátható, hogy műtőben, több réteg steril ruhában, kesztyűben, maszkban, fejkendőben és szemüvegben vajmi kevés esélyünk van párologtatásra, azaz folyamatosan csorogni fog az izzadság. Rossz esetben a homlokunkról az orrunk hegyén át a műtéti területre.

 

 

 

Csökken a koncentrációképesség, szemünkbe folyva a látás is zavart szenvedhet, az orvos nem törölgetheti a homlokát, arcát, szemét a higiénés szabályok miatt, így a kellemetlenség állandósul. Ha nem sikerül a szervezetnek a maghőmérsékletet csökkenteni, az egyensúly felborul,  kiszáradás, hőguta is kialakulhat. Ez viszont akár már intenzív osztályos ellátást igényel, azaz nem “babra megy a játék”.

A légzéssel, izzadsággal folyamatosan vesztjük a folyadékot is, ezt pótolni szükséges, a jogszabály alapján “igény szerint” (azaz annyit, amennyit csak kívánsz) legalább 14-16 Celsius-fokos ivóvízzel. A sterilitási szabályok betartása esetén ez egy műtőben úgyszintén majdnem kivitelezhetetlen.

Számos műszer is van már manapság egy műtőben, nem csak egy asztal és lámpa, esetenként ezek működése is károsodhat megfelelő klimatizáltság hiányában, vagy éppen az is elég, ha csak nem megfelelő paramétereket mutat egy monitor.

 
Miért panaszkodnak? 40 éve sehol nem volt légkondi!

Az lehet, hogy Magyarországon nem, de ilyen aprólékos, minimalista, komoly koncentrációt és technológiát, műszereket igénylő műtétek sem voltak jellemzőek. Nem utolsó sorban a fenti jogszabály sem létezett még, amit be kell tartani. Ez nem véleményes, nem választás kérdése.

A műtőben dolgozók elsősorban azért panaszkodnak, mert féltik a betegeket a fertőzésektől, félnek, hogy ők maguk hibáznak, és végül annak is a beteg látja a kárát, illetve féltik a saját egészségüket. Teljes mértékben indokolt ez a félelem.

Érdekességképpen itt egy cikk 14 évvel ezelőttről, már akkor is komoly problémát okozott a légkondicionálás hiánya a műtéteknél.

 

Mit kellene most tenni?

Tekintettel arra, hogy egyelőre csak újsághírekről (azaz véleményekről) beszélünk, a következő lenne a felelős munkáltatói reakció:

  1. A munkáltató értesült a problémáról, ezért kivizsgáltatja a munkavédelmi szakembereivel (munkabiztonság+munkaegészségügy)
  2. A dolgozó esetét bejelenti foglalkozási megbetegedés gyanújával az illetékes munkavédelmi hatósághoz
  3. Akkreditált laboratóriummal léghőmérséklet-mérést végeztet a műtőkben
  4. A munkavédelmi hatóság elvégzi a dolgát, soron kívüli ellenőrzéssel rögzíti a jelen állapotot, előírja a szükséges feladatokat.
  5. A munkáltató a vizsgálati eredmények függvényében beállíttatja, vagy amennyiben nem lehetséges, műszaki megoldással kialakítja a megfelelő munkahelyi klímát
  6. Az átmeneti időszakban munkaszervezési intézkedésekkel minimalizálja a kockázatot, lehetőség szerint rövid műtétekkel és több (légkondicionált helyiségben történő) pihentetéssel próbálja kezelni a helyzetet.
  7. Teljeskörűen tájékoztatja a munkavállalókat a kialakult helyzetről, a megoldás határidejéről, valamint a további megelőző intézkedésekről.
  8. A probléma kiküszöböléséről tájékoztatja a munkavállalókat és a hatóságot is.

 

Ezt nem azért kellene megtenni, mert én mondom, hanem mert a jelenleg hatályos jogszabályok ezt írják elő. Ha kellemetlen egyeseknek, ha nem.

 

Fotó: Unsplash