Franciaországban történt az eset, ahogyan azt a 444 megírta. Érdekes a történetben, hogy a bírósági gyakorlat néhány alapvető definícióval leegyszerűsítette a tényállást, így gyakorlatilag minden hatóság egyformán és egyhangúan járt el az ügyben.
Mik ezek az alapvetések?
- A kiküldetés minden perce munkának minősül, hiszen „köze van az illető munkájához”
- A fentiek alapján minden baleset a kiküldetés alatt munkabalesetnek minősül
- A szexuális élet ugyanolyan alapvető emberi tevékenység, mint az evés, ivás, alvás
Mi a helyzet itthon?
A munkabalesetet a Mvt. definiálja a 87.§ 3. pontban
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.
Érdekessé teszi a helyzetet az Ebtv., amely az 52.§-ban más fogalomrendszerrel dolgozik:
52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely
a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.
Nyilván az, hogy elismerhető lenne-e Magyarországon egy, a kiküldetés alatt szex utáni infarktus üzemi balesetnek vagy munkabalesetnek, az hatósági feladat, jogi szakkérdés.
A helyzet a mi jogszabályaink szerint némileg hasonló, a kiküldetést az Mvt. is munkavégzésnek tekinti, hiszen „ha nem dolgozna ott, nem lett volna ott”.
Ugyanakkor különbség mutatkozik abban, hogy mit tekintünk balesetnek:
Az Mvt. így definiálja a balesetet
Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
csakhogy a paragrafus úgy kezdődik, hogy „E törvény alkalmazásában„, azaz ez -a jelek szerint- nem vonatkozik az Ebtv-re. Tehát attól még, hogy munkavédelmileg nem minősül munkabalesetnek, társadalombiztosítási szempontból akár lehet üzemi baleset. Ugyanilyen különbség lelhető fel egyébként az „úti baleset” vonatkozásában is, mivel az Mvt. csak céges autó vagy valamilyen írásos megállapodás esetén ismeri el, a TB viszont nem ennyire szigorú, ott csak a kitérő nélküli rövid úton van a hangsúly.
Lényeges különbség az eljáró hatóság
A munkabalesetet a munkáltató minősíti, míg az üzemi balesetet az arra feljogosított TB-ellátást megállapító szerv, így például egy szívinfarktus esetén akár elő is fordulhat, hogy nem minősül munkabalesetnek, de üzemi balesetnek igen.
Magyarországon is elismerték volna?
Ez társadalombiztosítási szakkérdés. Vélhetően a munkabaleset szigorúbb definíciójából következően munkabalesetként nem, maximum foglalkozási megbetegedésként lehet a szívinfarktus okozta halált baleseti ellátásra jogosító tényezőként elfogadtatni. Az viszont -ebben a konkrét esetben- nem lenne helyes, hiszen a szex nem a munkakörében fennálló egészségkárosító kóroki tényező volt, az csak prostituált vagy pornószínész esetében lehetne ilyen körülmény. Gyanítható az is, hogy a társadalombiztosítási szerv az üzemi balesetet csak akkor fogadja el az eseményt, ha a munkáltató már elismerte munkabalesetként, így vélhetőleg Magyarországon a konkrét eset más megítélés alá esett volna.
Az államkincstár információs oldalán alapos összefoglaló található a üzemi baleset témakörről, érdemes átolvasni.
