Mikortól dolgozhat az eltűnt “doktornő”?

Home / Egyéb / Mikortól dolgozhat az eltűnt “doktornő”?

Emlékezetkieséssel járó “idegösszeomlása” volt egy budapesti doktornőnek. Dolgozhat most?

 

 
Lássuk a tényeket
  1. Adott egy “doktornő” (nem orvos, jogász), aki minden iratát, kulcsát hátrahagyva elhagy egy kórházat
  2. Ezt a tényt mindenki tudja, hiszen nyilvános felhívás (rendőrség, Facebook, tévé, rádió) útján keresik városszerte
  3. Előkerülése után több helyen nyilatkozik és felvállalja kimerültségét, emlékezetkiesését, ezáltal azt is, hogy nem volt belátási képessége teljes birtokában.
 
Nem volt vagy most sincs?

Ez a legfontosabb kérdés, amelyre nem kizárólag bulváros érdeklődéssel kell tekinteni, hanem komoly munkaegészségügyi kérdés. Tekintettel arra, hogy az illető intézményvezető, így jogi felelőssége van az általa ellátott különféle feladatok vonatkozásában.

Intézményének foglalkozás-egészségügyi orvosa hivatalból kellett, hogy értesüljön az eltűnésről, de ha máshogy nem is, a hírekből biztosan megtudta, hogy mi történt. Ilyenkor nem kizárólag a munkáltató, hanem a foglalkozás-egészségügyi orvos, háziorvos, kezelőorvos és a kormányhivatal munkavédelmi hatósága is jogosult soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezni. Meglehetősen furcsa lenne, ha ebből a listából senki nem értesült volna az eltűnésről, ha más nem is, a kezelőorvos 100%, hogy igen.

 
Mit kell nézni ilyen esetben?

Visszatérve az alapproblémára, mindenképp szükséges pszichiátriai és klinikai szakpszichológusi szakvélemény annak eldöntéséhez, hogy az illető dolgozhat felelősséggel, avagy sem. Erről ebben a posztban is írtam néhány gondolatot. Nem csak azt kell eldönteni, hogy munkájával jelent-e veszélyt a betegekre vagy munkatársaira, hanem azt is, hogy a munkájával járó stressz nem súlyosbítja-e jelenlegi állapotát. Az, hogy a doktornő képesnek érzi magát a munkára, fontos szempont, de ezt különféle pszichológiai tesztekkel érdemes igazolni is, vagy éppen cáfolni.

Korlátozásokkal, csökkentett munkaidővel, ideiglenes alkalmasság megállapításával szükséges ilyenkor követni a betegség lefolyását és a munkába való visszaillesztést. Mert ez mindenki, a betegek, a munkáltató, a munkavállaló és a munkatársak érdeke is.

Kérdés, amire talán pszichiáterek tudnak válaszolni, hogy mennyi idő szükséges egy ilyen mértékű pszichés dekompenzálódás után a normál kerékvágásba való visszazökkenéshez. Szerintem lehetnek hetek, esetleg hónapok, de biztosan nem 6 nap kérdése, ennyi telt el ugyanis az eltűnése óta.

 
Mikortól dolgozhat?

Tulajdonképpen bármikortól, hiszen nyilván van érvényes alkalmassági véleménye. De valószínűleg az eltűnése óta eltelt 3 munkanapban nem történt meg a soron kívüli munkaalkalmassági vizsgálat és a kapcsolódó szakorvosi és szakpszichológusi vizsgálatok sem. Pedig arra szükség lenne.

 

Lezárásképp idézet a riportból:

“-Mennyire állt meg most és pihen?

-Hát igen…”