Szakértői tevékenységi körök
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 234. § értelmében (1) Ha jogszabály (…) egészségügyi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.
Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ által 71282/2015/EFIK számon nyilvántartásba véve az alábbi szakterületek vonatkozásában végzek szakértői tevékenységet
- Munkaegészségtan
- Munkahelyi légszennyező anyagok vizsgálata
- Munkahelyi zaj- és rezgésvédelem
- Zajártalom (zajmérés és zajexpozíció meghatározása)
- Munkaegészségügyi szakértés
- Munkahigiéné szakértés
Igazságügyi szakértői tevékenység
Munkaegészségtan
A munkavédelem két nagy területből áll, amelyek természetes módon átfedésben vannak egymással. Sem a munkabiztonsági, sem pedig a munkaegészségügyi szakember nem végezheti jól a dolgát, amennyiben nincs rálátása a másik területre, még akkor is, ha az egyik mérnöki, a másik egészségügyi kompetenciakörbe tartozik. Az elmúlt évek során számos továbbképzésen tartottam előadást mindkét szakterület képviselői számára, a visszajelzések alapján sikerrel.
A munkavédelmi törvény (Mvt. 46.§) alapján a munkáltatónak rendelkeznie kell munkahelyi elsősegélynyújtókkal, ezen személyeket 2 évente érdemes – természetesen a munkahely jellegének és speciális körülményeinek figyelembevételével – kiképezni, tudását frissen tartani, ezáltal is csökkentve a balesetek egészségkárosító hatását.
Vállalom előadások, továbbképzések szervezését és tartását mind szakemberek, mind munkavállalók részére, munkaegészségtan, munkahelyi elsősegélynyújtás tárgykörben.
Munkahelyi légszennyező anyagok vizsgálata
Az Európai Uniós jogharmonizációt követően a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek szabályozása összetetté és bonyolulttá vált, ugyanakkor egyértelmű szabályokat fogalmaz meg, amelyek betartására minden munkáltató kiemelt figyelmet kell fordítson. Amennyiben a munkavállalók olyan veszélyes anyagokkal, keverékekkel dolgoznak, amelyek levegőben mért koncentrációja mérhető és határértékekkel rendelkezik, azokat a munkáltatónak meg is kell méretnie. Az akkreditált laboratóriumokban történő vizsgálat ugyanakkor csak egy egyszerű mennyiségi eredményt ad, amennyiben szükséges a munkakörnyezet és az ahhoz kapcsolódó kockázatértékelés alaposabb – adott esetben független szakértő általi – vizsgálata, komplex szakvéleményben az összes felmerülő kérdésben segítek. A szakvélemény a későbbiekben okiratként felhasználható akár egy megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása során is.
Munkahelyi zaj- és rezgésmérés
A munkavédelem egyik alapvető szabálya, hogy a kóroki tényezőket elsősorban a forrásnál kell kiküszöbölni, azaz a megfelelő technológia kiválasztásával, vagy kollektív védelmi intézkedésekkel kell csökkenteni azokat a kockázatokat, amelyek a munkavállalókat érhetik. Különösen igaz ez a zaj- és rezgésexpozícióval járó eszközök használatakor, hiszen az egyéni védelem ezekben az esetekben sokszor újabb problémákat vetnek fel (pl. kommunikáció fültokban, rezgésvédelemre szolgáló védőkesztyűben végzett precíziós munka). Zaj- és rezgésmérés segítségével meghatározható, hogy a hozott intézkedések megfelelőek, elégségesek-e a jogszabályban rögzített határértékek betartása érdekében. Bizonyos nagyobb figyelmet igénylő munkakörökben a munkahelyi zajnak bizonyos határértékek alatt kell maradnia, mivel a zaj a koncentrációképességet rontja, ami a feladat hibás elvégzéséhez, a teljesítmény csökkenéséhez és balesetek előfordulásához vezethet. A munkakörnyezetben történő zajmérés során meghatározható, hogy a munkakörnyezet alkalmas-e bizonyos típusú munkahelyek kialakítására.
Zajártalom (zajmérés és zajexpozíció meghatározása)
Amennyiben új munkahely kerül kialakításra, vagy technológia-váltás történik, új (zajkeltő) eszközöket használ a munkavállaló, zajmérést kell végrehajtani a hatályos jogszabályok alapján, hogy meghatározzuk a munkavállalót érő, napi 8 órára vonatkoztatott zajexpozíciót. A mérés eredménye a kockázatértékelési dokumentáció részét képezi, ennek segítségével határozhatóak meg a szükséges védőeszközök, illetve egyéb védelmi intézkedések, amennyiben arra szükség van. Jóllehet a gépek kezelési útmutatójában szerepel a keltett zaj mértéke és az előírt védőeszköz, ez mindig csak tájékoztató jellegű adat, hiszen azt izoláltan, szabványos körülmények között mérték meg. ezért kötelező zajmérést végezni az alkalmazás helyén, hiszen a mért adat jelentősen eltérhet a gyári értékektől, mivel nem mindegy a helyiség mérete, felülete, a használt burkolóanyagok, illetve az egyéb zajforrások, hiszen egy műhelyben számos egyéb zajkeltő berendezés is lehet, amelyek zaja hozzáadódik a munkavállalót ért zajterheléshez. A zajmérést és annak értékelését a hatályos jogszabályok alapján kizárólag akkreditált laboratórium, vagy zajszakértő végezheti.
Munkaegészségügyi szakértés
A jó szakértői vélemény alapos, szakszerű, a megbízó számára érthető és felhasználható. További követelménynek tekintem a szakvéleménnyel kapcsolatban azt, hogy abból egy laikus is képet tudjon alkotni az abban leírt tevékenységekről, problémákról. A munkaegészségügy komplex tudományág, két nagy területe a foglalkozás-egészségügy és a munkahigiéné. A foglalkozás-egészségügy a munkavállalóra fókuszál, míg a munkahigiéné elsősorban a munkakörnyezetet veszi górcső alá, hogy végül az egyén és a környezet vizsgálata révén meg tudjuk előzni a munkahelyen előforduló egészségkárosodásokat. Jóllehet minden munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtani a munkavállalók részére, a tapasztalataim azt mutatják, hogy ez a feladat kimerül az egy-két évente végrehajtott szűrővizsgálatokban, miközben az alapszolgáltatást nyújtó orvos adott esetben semmilyen munkafolyamatot, technológiát nem ismer az adott cégnél. Amennyiben Önnek, mint munkáltatónak fontos, hogy korrekt szakmai munkával megelőzzünk minden későbbi ezzel kapcsolatos problémát, általános és speciális munkaegészségügyi kérdésekben is állok rendelkezésére. A szakvélemény peres eljárásban okirati bizonyítékként használható.
Munkahigiéné szakértés
A munkahigiéné a munkakörnyezetben előforduló azon tényezőket vizsgálja, amelyek egészségkárosodásokat okozhatnak. Ide tartoznak a potenciálisan ártalmas fizikai, kémiai és biológiai kóroki tényezők, mint például a zaj, sugárzások, a felhasznált vegyi anyagok, különféle kórokozók. A munkahigiénés tevékenység során először azonosítjuk a veszélyeket, majd mérés vagy becslés útján meghatározzuk azok mértékét a munkaidő (azoknak való kitettség) figyelembevételével. A munkahigiénés mérési eredmények későbbiekben fontos támpontot jelentenek annak eldöntésében, hogy a munkakörnyezet és a munkavállaló kialakult betegsége között van-e bármilyen összefüggés. A szakvélemény peres eljárásban okirati bizonyítékként használható.
Igazságügyi szakértői tevékenység foglalkozás-orvostan szakterületen
Igazságügyi szakértői véleményt hatóságok (bíróság, ügyészség, rendőrség, jegyző) kérnek, leggyakrabban peres eljárások során. Foglalkozás-orvostan vonatkozásában ez jellemzően közigazgatási és polgári peres eljárásokban fordul elő. Az eldöntendő szakkérdés leggyakrabban az, hogy az adott megbetegedés és a munkakör között van-e összefüggés, van-e alapja egy kártérítési eljárásnak, vagy éppen egy munkahelyi pótlék fizetésének/visszavonásának. Az igazságügyi szakértő kirendelő végzés/határozat alapján dolgozik, tevékenységét, jogait és kötelességeit a jogszabályok részletesen szabályozzák. Amennyiben igazságügyi szakértői véleményre van szüksége, azt az eljárásban megadott módon kell előterjeszteni az eljáró hatóság felé. Amennyiben alperesi vagy felperesi kérelemre van elrendelve a szakértői eljárás, a szakértő a díját maga állapítja meg, hivatalból történő elrendelés esetén (jellemzően büntetőügyek) jogszabályban rögzített díjazás illeti meg.