Itt találhatja a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat, amelyek a szakértői tevékenységet érintik. Amennyiben kérdése van, azt a lap alján található űrlapon tudja elküldeni.
Tartalom
- Mikor van szükség igazságügyi szakértőre?
- Mikor van szükség munkaegészségügyi szakértőre?
- Miről nyilatkozhat a szakértő a szakvéleményben?
- Hogyan lehet a magánszakértői vélemény független, ha a megbízó fizet érte?
- Hogyan kezeli a szakértő a tudomására jutott személyes adatokat?
- Mennyibe kerül egy szakvélemény?
Mikor van szükség igazságügyi szakértőre?
A Polgári Perrendtartásról szóló törvény módosítását követően sokszor már a keresetlevél benyújtása előtt érdemes szakértői véleményt beszerezni. Egyrészt azért, mert az a perindítást szakmai szempontból megalapozhatja, másrészt pedig gyorsítja a per lefolytatását, mivel annak során már valószínűleg csak a szakvélemény kiegészítésére lesz szükség.
Az igazságügyi szakértők által kiadott szakvélemény megnevezése attól függ, hogy ki a megbízó. Az adott szakterületen eljáró igazságügyi szakértőnek hatósági eljárásban a kirendelő hatóság (pl. bíróság, ügyészség, rendőrség, közjegyző) szab feladatot, ilyen esetekben az elkészült szakvélemény igazságügyi szakértői vélemény, ahol az ügy eldöntésében szakértő immár nem csupán segítője a szakkérdés eldöntésének, hanem a szakértő az, aki (kizárólagosan) jogosult, és egyben kötelezett is megítélni a szakkérdést, szakmai bíró szerepkörben vesz részt.
Amennyiben az igazságügyi szakértőt nem hatóság rendeli ki, hanem a megbízást bárki mástól kapja (ez lehet akár egy perben érintett alperes vagy felperes is), a szakvéleménye nem igazságügyi szakértői vélemény, hanem magánszakértői vélemény. A Polgári perrendtartásról szóló törvény 2018-as módosítását követően a magánszakértői véleményt perbe történő beemelése esetén ugyanúgy kell figyelembe venni, mintha azt a perben kirendelt szakértő készítette volna.
Az igazságügyi szakértő véleménye a szakkérdést a perben eldönteni hivatott.
Mikor van szükség munkaegészségügyi szakértőre?
A jogszabályok egyes feladatokat munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősítenek, melyeket csak munkaegészségügyi szakember ( foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítéssel rendelkező személy) végezhet el, például:
- Foglalkozás-egészségügyi feladatok
- Kockázatértékelésben való részvétel, együttműködve a munkavédelmi szakemberrel
- Egyéni védőeszköz juttatás írásbeli szabályozása
- Munkavédelmi üzembe helyezés
- Kémiai kockázatbecslés
- Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása
Az általános munkaegészségügyi szolgáltatások végzésére felkérheti cége foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóját vagy a törvényi követelményeknek megfelelő képesítéssel rendelkező más szakembert, az utóbbi esetben a kockázatértékelési dokumentációt a cég foglalkozás-egészségügyi szolgálatának is ellen kell jegyeznie.
Bizonyos szakterületeken a hatóság a jogszabályok alapján kizárólag akkreditált laboratórium vagy szakértő által végzett mérés eredményét fogadja el, ilyen például:
- zajvédelem, munkahelyi zajexpozíció meghatározása
Miről nyilatkozhat a szakértő a szakvéleményben?
A szakértő a szakvéleményt mindig szakmailag megalapozottan, a szakmai előírásoknak és a tudomány fejlettségének megfelelően, a rendelkezésére álló információkat, tényeket gondosan mérlegelve készíti el.
A szakvéleményben kizárólag a saját szakterületére vonatkozó (kompetenciájába tartozó) kérdésekben foglal állást, minden egyéb kérdésben felhívja a figyelmet az esetlegesen szükséges további bizonyítékok beszerzésére, más szakterületi szakértő bevonására.
Hogyan lehet a magánszakértői vélemény független, ha a megbízó fizet érte?
A szakértői törvény 52.§-ban rögzítetten a szakértőt a magánszakértői vélemény szakmai tartamával összefüggésben megbízója – a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályaitól eltérően – nem utasíthatja. A megbízott a magánszakértői vélemény elkészítése során a tevékenységére irányadó szakmai szabályok betartásával, a tevékenységével érintett személyek – különösen megbízója – érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni. A megbízott szakvéleményét a feltárt tények tárgyilagos értékelésével köteles kialakítani. Azaz a magánszakértői vélemény adásakor az igazságügyi szakértő pontosan ugyanazon elvek mentén, pártatlanul, a legjobb tudása szerint adja meg szakvéleményét, tartalmilag és szerkezetében nem különbözik egy perben adott szakvéleménytől.
Hogyan kezeli a szakértő a tudomására jutott személyes adatokat?
A megbízó hozzájárul, hogy a szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során rendelkezésére bocsátott, vagy tudomására jutott személyes adatokat a megbízás teljesítése céljából jogosult kezelni. A szakértőt a magánszakértői vélemény elkészítése során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a megbízó, a hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújtható tájékoztatás.
Mennyibe kerül egy szakvélemény?
A szakértői törvény rendelkezik a szakértő díjazásáról. Amennyiben a kirendelő hatóság hivatalból dönt a szakértő kirendeléséről (pl. életellenes bűncselekmények, DNS vizsgálatok apasági perekben), a szakértő a hatályos díjrendelet szerint végzi a tevékenységét.
Minden egyéb esetben a szakértő a díját maga határozza meg, azaz pl. a közigazgatási és munkaügyi perekben, polgári perekben, magánszakértői vélemény elkészítésekor is.
A szakértő minden esetben köteles elszámolni a megbízó irányába, díjjegyzéket készít, amelyben feltünteti, hogy a szakvélemény elkészítése során milyen részfeladattal mennyi időt töltött el.
Amennyiben nem talált választ a kérdésére, töltse ki az alábbi űrlapot, szívesen állok rendelkezésére. (Adatkezelési nyilatkozat)