A jogszabályok számos tevékenységet, feladatot munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősítenek. Ezeket a feladatokat kizárólag a megadott szakorvosi képesítéssel bíró orvosok végezhetik. A szaktevékenységeket az Mvt. elszórtan tartalmazza, így ebben a cikkben összeszedtem őket, hogy ne kelljen mindig keresgélni.   Milyen szakorvosok? A munkaegészségügyi szaktevékenységeket kizárólag foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosok végezhetik. Ez az 5-6 szakvizsga igazából csak 2, hiszen a munkahigiéné szakvizsgát nem csinálja meg senki a foglalkozás-orvostan nélkül, a többi pedig csak régebbi/újabb elnevezései ugyanannak a szakmának. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokról szóló rendelet (FESZ rendelet) a fentieknél még szigorúbb, mivel az alkalmasságvizsgálatok elvégzését csak és kizárólag foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) szakorvosoknak és szakorvosjelölteknek engedélyezi.    Definíciók Az egységes értelmezés érdekében az Mvt. a szakterületeket definiálja is: munkavédelem = munkabiztonság + munkaegészségügy munkaegészségügy = munkahigiéné + foglalkozás-egészségügy Röviden a munkavédelem mindent…

Azt általában mindenki tudja, hogy a munkáltató felelős a munkavédelmi célok teljesüléséért. Azt már kevesebben, hogy azért is felelős, ha a munkavállaló nem viseli az előírt védőeszközt, vagy legalábbis ha dokumentáltan nem ellenőrzi azt. Azt meg végképp kevesen, hogy ha a foglalkozás-egészségügyi szolgálat eljárási hibát vét, azért is a munkáltató felel. Érdekességek az mvt-ben 54.§ (7) b) (a munkáltató köteles ...) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; 58.§ (2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában.     Egyszerű hasonlattal élve, a törvény annyit mond, hogy kötelező, hogy legyen autód (FESZ). Vehetsz egy Trabit olcsón, minimális védelemmel,…

Volt már olyan szakértői ügyem, ahol bizony előkerült a beutaló kérdése. Annak ellenére, hogy ez egy nagyon egyszerű, jogszabályban rögzített formanyomtatvány, nagyon sokszor össze-vissza van kitöltve. Ennek oka az, hogy a HR nagyon gyakran akár üresen odaadja azt a munkavállalónak, aki meg úgy tölti ki, ahogyan éppen sikerül. Hiszen honnan tudhatná, hogy milyen kockázatok állnak fenn egy még be nem töltött munkahelyen? A HR hogyan mer üresen odaadni egy aláírt, lepecsételt munkáltatói jognyilatkozatot? Válasz az nincs, de gyakran előfordul. Talán azért, mert sok cég még mindig ott tart, hogy legyen letudva az orvosi vizsgálat, mert muszáj, aztán ennyi. Szóval a beutaló és a típushibák. Nincs pecsét, aláírás, munkakör megnevezés, vizsgálat oka nincs kitöltve, kockázati tényezők hiányoznak vagy rosszul jelöltek, nincs aláírás, dátum. Mindez ezen az egy A4-es oldalon jelentkezik, persze…