Képernyős munkakörök

Képernyős munkakörök

munkáltató, orvos
Mi, foglalkozás-egészségügyi orvosok viszonylag jól ismerjük a "képernyős jogszabályt", de van azért benne jó pár finomság, amit szinte mindenki rosszul tud, vagy épp egyáltalán nem. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ahogy együtt dolgozunk a munkáltatókkal, mindegyik máshogy kezeli ezt a kérdést, és ez visszahat ránk. Pedig ez a jogszabály is kicsit olyan, mint a KRESZ: évente, vagy félévente érdemes újra elolvasni, mindig lesz benne valami új, amire felfigyelünk.   Néhány példa Meggyőződésünk, hogy képernyős munkakörben 2 évente kell szemész orvosi vizsgálat mindenkinek. Pedig nem. Nagyon nem akarom részletezni, mikor kell, mivel a jogszabály számos esetet felsorol, most a kivétel következik: a munkáltató időszakos vizsgálatnál 2 évenként kezdeményez a FESZ orvosnál látásvizsgálatot A FESZ orvos csak akkor kell, hogy szemészhez küldje a munkavállalót, ha a jogszabály 2. számú mellékletében felsorolt…
Bővebben
Üzemi baleset az üzleti úton, szex után kapott infarktus

Üzemi baleset az üzleti úton, szex után kapott infarktus

Egyéb
Franciaországban történt az eset, ahogyan azt a 444 megírta. Érdekes a történetben, hogy a bírósági gyakorlat néhány alapvető definícióval leegyszerűsítette a tényállást, így gyakorlatilag minden hatóság egyformán és egyhangúan járt el az ügyben.   Mik ezek az alapvetések? A kiküldetés minden perce munkának minősül, hiszen "köze van az illető munkájához" A fentiek alapján minden baleset a kiküldetés alatt munkabalesetnek minősül A szexuális élet ugyanolyan alapvető emberi tevékenység, mint az evés, ivás, alvás   Mi a helyzet itthon? A munkabalesetet a Mvt. definiálja a 87.§ 3. pontban   Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés,…
Bővebben
Mikortól dolgozhat az eltűnt “doktornő”?

Mikortól dolgozhat az eltűnt “doktornő”?

Egyéb
Emlékezetkieséssel járó "idegösszeomlása" volt egy budapesti doktornőnek. Dolgozhat most?     Lássuk a tényeket Adott egy "doktornő" (nem orvos, jogász), aki minden iratát, kulcsát hátrahagyva elhagy egy kórházat Ezt a tényt mindenki tudja, hiszen nyilvános felhívás (rendőrség, Facebook, tévé, rádió) útján keresik városszerte Előkerülése után több helyen nyilatkozik és felvállalja kimerültségét, emlékezetkiesését, ezáltal azt is, hogy nem volt belátási képessége teljes birtokában.   Nem volt vagy most sincs? Ez a legfontosabb kérdés, amelyre nem kizárólag bulváros érdeklődéssel kell tekinteni, hanem komoly munkaegészségügyi kérdés. Tekintettel arra, hogy az illető intézményvezető, így jogi felelőssége van az általa ellátott különféle feladatok vonatkozásában. Intézményének foglalkozás-egészségügyi orvosa hivatalból kellett, hogy értesüljön az eltűnésről, de ha máshogy nem is, a hírekből biztosan megtudta, hogy mi történt. Ilyenkor nem kizárólag a munkáltató, hanem a foglalkozás-egészségügyi orvos, háziorvos,…
Bővebben
Műtőhőmérséklet és a munkaegészségügyi szempontok

Műtőhőmérséklet és a munkaegészségügyi szempontok

Egyéb
Tegnap látott napvilágot a hír, hogy a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbben a műtőben kidőlt egy dolgozó a melegtől, mivel a klíma nem működik megfelelően, vagy sehogy. A műtők klimatizálása nem kizárólag munkaegészségügyi hanem higiénés szakkérdés is,  kiemelten fontos szempont a betegbiztonság és a fertőzések megelőzése. Ezért egy műtő légtechnikájának még az átlagos munkahelyeknél is szigorúbb szabályozásnak kell megfelelni. Vannak a jogszabályoknál jóval részletesebb épületgépészeti szabványok is, de azok sem tágítják a jogszabályi keretet (hiszen nem is tehetik), így vizsgáljuk csak magát a jogi hátteret.   A jogszabály Mint mindig, kezdjük azzal, mire kötelezi a munkáltatót a jog, nevezetesen a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet.   6.§ (4) A (3) bekezdésben megjelölt, szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell a) állandó, hatékony működőképességüket;…
Bővebben
Elmeállapot

Elmeállapot

Egyéb
A minap egy ügy kapcsán előkerült, hogy mit tehet a foglalkozás-egészségügyi orvos, ha olyan jelzés érkezik, hogy valami pszichés baj van egy munkavállalóval. Hogyan lehet ilyenkor a munkaalkalmasságot elbírálni?   Mit mond a jogszabály? Jóllehet szinte minden tevékenységünk jogszabályi keretek között mozog, mégis hajlamosak vagyunk újból és újból rácsodálkozni, hogy erre is van valami bennük. Nevezetesen az alkalmassági rendelet (Alk 3. § (6) bekezdés) úgy fogalmaz, hogy a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata, valamint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.   Ezek szerint pszichés okból nem lehet senki alkalmatlan? Természetesen lehet. Ugyanakkor a pszichés zavarok megítélése rendkívül komplex folyamat, így teljesen logikus, hogy a jogszabályalkotó ezt a kérdést nem hagyja kizárólag a…
Bővebben