Mikor kell szakértő?

Home / Mikor kell szakértő?

Itt találhatja a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat, amelyek a szakértői tevékenységet érintik. Amennyiben kérdése van, azt a lap alján található űrlapon tudja elküldeni.

Mikor van szükség szakértőre?

A jogszabályok egyes feladatokat munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősítenek, melyeket csak munkaegészségügyi szakember ( foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítéssel rendelkező személy) végezhet el, például:

  • Foglalkozás-egészségügyi feladatok
  • Kockázatértékelésben való részvétel, együttműködve a munkavédelmi szakemberrel
  • Egyéni védőeszköz juttatás írásbeli szabályozása
  • Munkavédelmi üzembe helyezés
  • Kémiai kockázatbecslés
  • Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása

Az általános munkaegészségügyi szolgáltatások végzésére felkérheti cége foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóját vagy a törvényi követelményeknek megfelelő képesítéssel rendelkező más szakembert, az utóbbi esetben a kockázatértékelési dokumentációt  a cég foglalkozás-egészségügyi szolgálatának is ellen kell jegyeznie.

Bizonyos szakterületeken a hatóság a jogszabályok alapján kizárólag akkreditált laboratórium vagy szakértő által végzett mérés eredményét fogadja el, ilyen például:

  • zajvédelem, munkahelyi zajexpozíció meghatározása

 

Mikor van szükség igazságügyi szakértőre?

Szakvéleményre tulajdonképpen bármivel kapcsolatban szükség lehet, nem feltétlenül hatósági vagy peres eljárásban, ennek leggyakoribb példája a gépjárművekben keletkezett károk felmérése a biztosítók által. Az igazságügyi szakértők által kiadott szakvélemény megítélése (igazságügyi vagy magán) attól függ, hogy ki a megbízó.

Az adott szakterületen eljáró igazságügyi szakértőnek hatósági eljárásban a kirendelő hatóság (pl. bíróság, ügyészség, rendőrség, közjegyző) szab feladatot, ilyen esetekben az elkészült szakvélemény igazságügyi szakértői vélemény, ahol az ügy eldöntésében szakértő immár nem csupán segítője a szakkérdés eldöntésének, hanem a szakértő az, aki (kizárólagosan) jogosult, és egyben kötelezett is megítélni a szakkérdést, szakmai bíró szerepkörben vesz részt.

Amennyiben az igazságügyi szakértőt nem hatóság rendeli ki, hanem a megbízást bárki mástól kapja (ez lehet akár egy perben érintett alperes vagy felperes is), a szakvéleménye nem igazságügyi szakértői vélemény, hanem magánszakértői vélemény, amely hasonlóan egyéb dokumentumokhoz, bármilyen eljárásban bizonyítékként használható fel.

Az alapvető különbség egy szakértői és egy igazságügyi szakértői szakvélemény között, hogy míg a szakértő szakvéleménye általában bizonyítékként használható fel, az igazságügyi szakértő véleménye a szakkérdést a perben eldönteni hivatott.

 

Miről nyilatkozhat a szakértő a szakvéleményben?

A szakértő a szakvéleményt mindig szakmailag megalapozottan, a szakmai előírásoknak és a tudomány fejlettségének megfelelően, a rendelkezésére álló információkat, tényeket gondosan mérlegelve készíti el.

A szakvéleményben kizárólag a saját szakterületére vonatkozó (kompetenciájába tartozó) kérdésekben foglal állást, minden egyéb kérdésben felhívja a figyelmet az esetlegesen szükséges további bizonyítékok beszerzésére, más szakterületi szakértő bevonására.

 

Hogyan lehet a magánszakértői vélemény független, ha a megbízó fizet érte?

A szakértői törvény 52.§-ban rögzítetten a szakértőt a magánszakértői vélemény szakmai tartamával összefüggésben megbízója – a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályaitól eltérően – nem utasíthatja. A megbízott a magánszakértői vélemény elkészítése során a tevékenységére irányadó szakmai szabályok betartásával, a tevékenységével érintett személyek – különösen megbízója – érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni. A megbízott szakvéleményét a feltárt tények tárgyilagos értékelésével köteles kialakítani. Azaz a magánszakértői vélemény adásakor az igazságügyi szakértő pontosan ugyanazon elvek mentén, pártatlanul, a legjobb tudása szerint adja meg szakvéleményét, tartalmilag és szerkezetében nem különbözik egy perben adott szakvéleménytől.

 

Hogyan kezeli a szakértő a tudomására jutott személyes adatokat?

A megbízó hozzájárul, hogy a szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során rendelkezésére bocsátott, vagy tudomására jutott személyes adatokat a megbízás teljesítése céljából jogosult kezelni. A szakértőt a magánszakértői vélemény elkészítése során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a megbízó, a hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújtható tájékoztatás.

 

Mennyibe kerül egy szakvélemény?

A szakértői törvény rendelkezik a szakértő díjazásáról. Amennyiben a kirendelő hatóság hivatalból dönt a szakértő kirendeléséről (pl. életellenes bűncselekmények, DNS vizsgálatok apasági perekben), a szakértő a hatályos díjrendelet szerint végzi a tevékenységét.

Minden egyéb esetben a szakértő a díját maga határozza meg, azaz pl. a közigazgatási és munkaügyi perekben, polgári perekben, magánszakértői vélemény elkészítésekor is.

A szakértő minden esetben köteles elszámolni a megbízó irányába, díjjegyzéket készít, amelyben feltünteti, hogy a szakvélemény elkészítése során milyen részfeladattal mennyi időt töltött el.

 

Amennyiben nem talált választ a kérdésére, töltse ki az alábbi űrlapot, szívesen állok rendelkezésére.